Kava (település)
| Kava | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 05′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 05′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kava témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kava (szlovákul Kava) Komárom városrésze Szlovákia Nyitrai kerületének Komáromi járásában. Mintegy 360 lakosa van.[1]
Fekvése[szerkesztés]
A városközponttól 9 km-re északra fekszik, a Vág-Duna bal partján.
Élővilága[szerkesztés]
Kaván egy gólyafészket, külterületén további két gólyafészket tartanak nyilván.[2]
Története[szerkesztés]
A szildombi szőlősökben kora középkori temetkezést találtak.[3]
Első írásos említése (önálló községként) 1075-ből származik. Az 1260-as évek határjárási jegyzőkönyveiben „Coa” néven szerepelt. A település később elpusztult, majd pusztaként újratelepült. 1407-ben Kavai Posár Domokos tiltja az érseki nemeseket és jobbágyokat birtokrészei megszerzésétől.[4]
Vályi András 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír róla: „KÁVA. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai több Urak.”[5]
1849. március 27-én komáromi önkéntes szekeresgazdák és huszárok rajtaütéssel 9 ellenséges lovast fogtak el Kaván. A 19. század közepén Fényes Elek ezt írja róla: „Kava, puszta, Komárom vmegyében, határa jelenleg a vizvári puszta határával egybe van olvadva. 1548. Amade Mihály a Csuzyakat bizonyos Hethemes nevü halastó végett perbe idézi. 1754. Ocskay Julianna, Balogh Pál hitvese Hunyady János gondnoka s többek ellen zálogpert indít.”[6]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Komárom vármegyét tárgyaló része szerint: (Keszegfalvához) „...tartoznak Bálványszakállas, Homok, Kava, Királyné, Rakóhát és Vízvár puszták, Lohot és Szőlős dűlők, végre a nagyszigeti házcsoport. Kava puszta okleveles említése már 1075-ben történik. 1260-1270 között Coa alakban szerepel és ekkor Tamás, Balyan és Opour osztozkodnak e birtokon. 1420-ban Pozsár vagy Posár Domokos a Kavai előnevet használja.”[7]
1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarország része.
A település sokáig Keszegfalvához tartozott, 1954-ben csatolták Komáromhoz. 1978-ig önálló mezőgazdasági szövetkezete volt, ekkor a vágfüzesi szövetkezethez csatolták. Kaván négyosztályos alapiskola működött, futballcsapata Vágfüzessel közös.
Nevezetességek[szerkesztés]
- A Szt. László-kápolna 2002-ben épült. A falán 2003-ban elhelyezett emléktábla a 2. világháború áldozatainak állít emléket.
- A Kavicsos-tavak kedvelt fürdőhely az egykori kavicsbánya helyén.
Képtár[szerkesztés]
-
Kava központjában -
Harangláb a temetőben -
A kavai alapiskola -
A Kavicsos
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Komáromi Lapok, 2007. május 30.
- ↑ bociany.sk
- ↑ Točík 1978: Záchranný výskum v Komjaticiach. AVANS 1977, 263; Fusek, G. 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.
- ↑ Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II/2. Budapest, 72 No. 5638.
- ↑ Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
Források[szerkesztés]
- Őskori temető, érdekes lelet megyénkben. Komárom Lapok 16/17 (április 27.)
- Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.
- Prohászka Péter 2013: Hroby z 10. – 11. storočia a iné nálezy z Komárna – Kavy. Zbor. SNM - Archeológia 23, 117-124.
- Prohászka Péter 2013: 10-11. századi sírok és egyéb leletek Révkomárom-Kava-pusztáról. Folia Archaeologica 55, 207-216.
- Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 17.