Karl Friedrich Zöllner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Friedrich Zöllner
Johann Karl Friedrich Zollner.jpg
Született
1834. november 8.
Berlin
Elhunyt
1882. április 25. (47 évesen)
Lipcse
Foglalkozása csillagász
asztrofizikus
fizikus

Karl Friedrich Zöllner (Poroszország, Berlin, 1834. november 8.Lipcse, 1882. április 25.) német asztrofizikus, a csillagászati fotometria korszerűsítője.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berlinben és Baselban fizikát és természettudományokat tanult. A berlini egyetemen az izzó platina fényességének egzakt mérése tárgyából doktorált. 1862-től a lipcsei egyetem tanára, 1865-től professzora.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korszerűsítve elkészítette az asztrofotométert, amelyben a távcsövön át érkező csillagfényt egy pontszerű fényforrás (műcsillag) polarizációs prizmán áthaladó fényével hasonlítják össze, meghatározva a csillag fényességét. A színkép elemzéssel a csillag anyagának összetevői is meghatározhatóvá váltak. Nagy pontosságú vizuális fénymérő műszert szerkesztett, amellyel csillagok, üstökösök és bolygók fényességére és színképére vonatkozó megfigyeléseket végzett. Tökéletesítette a napészlelésre használt protuberancia-spektroszkópot. Látáselméleti kérdésekkel is foglalkozott. A Nap spektroszkópiai megfigyelésének úttörői közé tartozik.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1861-ben megjelentette a fotometria általános elméletét.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általa felfedezett látásélettani jelenséget róla nevezték el Zöllner-féle párhuzamosok-nak. 1869-ben az Akadémia tagja lett,

  • Nevét megörökítve őrzi:
    • az általa tervezett fényesség-mérő műszer,
    • egy spektroszkóp típus,
    • egy földrengésjelző műszer,
    • egy holdkráter,

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]