Kargopol
Kargopol (Каргополь) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Arhangelszki terület | ||
Járás | Kargopoli | ||
Irányítószám | 164110 | ||
Körzethívószám | 81841 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség |
| ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 61° 30′, k. h. 38° 56′Koordináták: é. sz. 61° 30′, k. h. 38° 56′ | |||
Kargopol weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kargopol témájú médiaállományokat. |
Kargopol (oroszul: Каргополь) város Oroszország Arhangelszki területén, a Kargopoli járás székhelye.
Lakossága: 10 214 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]
Neve feltehetően a finn karhu ('medve') és puoli ('oldal') szavak összetételéből keletkezett.
Fekvése
Az Arhangelszki terület délnyugati részén, Arhangelszktől 427 km-re, az Onyega folyó bal partján helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a 79 km-re fekvő Nyandoma, a Vologda–Arhangelszk vasúti fővonalon. Szintén Nyandomán át, a P-2 jelű közúttal kapcsolódik az Arhangelszk–Vologda–Moszkva (M-8-as „Holmogori”) autóúthoz. Nyandomába autóbuszjárat közlekedik. Közút vezet a karéliai Pudozs és a Vologdai területen lévő Vityegra felé, valamint északnyugat felé Pleszeckbe is.
A járás fő vízi útja, az Onyega 5 km-re a várostól, a Lacsa-tóból indul útjára, de Kargopolnál nincs hajóközlekedés. A várostól nyugatra található, kis gépek fogadására alkalmas repülőtér az 1990-es évek óta nem működik.
Története
Hivatalosan 1146-ot tartják Kargopol alapítási évének. Vjacseszlav belozerszki fejedelem itt pihent meg visszatérőben a finnugor csugyok ellen vezetett hadjáratából. Írott források az 1380. évvel kapcsolatban említik először. A parton épült erőd a Fehér-tó és a Fehér-tenger közötti vízi utat ellenőrizte, és akkoriban szárazföldi útvonal még nem is létezett. 1478-ban Novgoroddal együtt Kargopol is a moszkvai állam része lett. Virágkorát a 16-17. században, az Onyega folyón zajló élénk kereskedelem idején élte. Jelentősége a 18. században gyorsan csökkent, mert Szentpétervár felépülése után a kereskedelmi útvonalak már elkerülték. 1765-ben legnagyobb része leégett, a keletkezésére vonatkozó iratok a levéltárral együtt elpusztultak. Újjáépítéséhez II. Katalin orosz cárnő jókora összeget utalt ki, hálából tiszteletére a központban harangtornyot emeltek. 1776-ban közigazgatási székhely és város lett. A 19. század végén kiépített Vologda–Arhangelszk vasútvonal messze elkerülte, ami további fejlődését hátrányosan érintette.
Műemlékek városa
Elsősorban műemlékek városaként nevezetes, bár a turistautak általában elkerülik. A szovjet korszak építkezései a városközpontot csak kevéssé érintették.
A Kargopoli Állami Építészettörténeti és Művészeti Múzeum elődjét 1919-ben alapították. 40 000 db-ot meghaladó mai kollekcióinak alapját egy helyi antikvárius adománya képezte. 1928-tól 1992-ig helytörténeti múzeumként működött, azután építészeti és művészeti múzeummá szervezték át. 2001-ben az Arhangelszki terület állami fenntartású múzeuma lett. A város régi templomépületei a múzeumhoz tartoznak, és az intézmény kezelésében áll néhány falusi fatemplom is.
Templomai
- Legrégibb, központi temploma a Rozsgyesztvo Hrisztova- (Krisztus születése-) székesegyház (1552–1562); a városközpontban, a Szobornaja (Székesegyház-) téren álló székesegyházat IV. Iván orosz cár idején emelték, azóta többször átalakították, de így is megőrizte középkori jellegét
- Blagovescsenszkij- (Angyali üdvözlet-) templom (1692–1729); a déli várorosrészben, a régi piactéren található
- Vvegyenszkij- (Mária bemutatása-) templom; a 19. század első évtizedében keletkezett, az 1765. évi tűzvészben leégett épületek helyén emelték
- Troickij- (Szentháromság-) templom (1790–1802); a klasszicista stílusú épület eredetileg ötkupolás volt, az 1878. évi tűz után egyetlen széles kupolával fedték le, a kupoladobot körben kis ablakok sora díszíti
- Zoszima és Szavvatyij-templom (1819; a Szoloveckij-kolostor két, szentté avatott szerzetesének szentelve); a 19. században emelt épület hangverseny- és kiállítóteremként szolgál; állandó kiállításán a Kargopol környéki 16–19. századi egyházművészet emlékeit mutatják be
- A magában álló harangtornyot (1778) II. Katalin cárnő tiszteletére emelték, aki nagy összeggel segítette az 1765. évi tűzvészben leégett város újjáépítését.
Jegyzetek
- ↑ a b Поморская энциклопедия : в 5 т. / Адм. Арханг. обл. [и др. (т. 1–3), Правительство Арханг. обл. [и др.] (т. 4, 5) ; гл. ред. Н. П. Лавёров. — Архангельск, 2001–2016. — Загл. парал. рус., англ. Т. 1 : История Архангельского Севера / Помор. гос. ун-т [и др.] ; гл. ред. В. Н. Булатов ; сост. А. А. Куратов. — 2001. — 483 с. : ил., портр., [32] л. ил., карт. — 10 000 экз.]
- ↑ Всероссийская перепись населения 2010 года. Численность по муниципальным образованиям и населенным пунктам Архангельской области
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
Források
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- O rajonye (orosz nyelven). A járás hivatalos honlapja
- Isztorija (orosz nyelven). A járás hivatalos honlapja
- Kargopol (orosz nyelven). Malije goroda Rosszii
- Kultovije posztrojki (orosz nyelven). Karmuseum.ru