Kargopol

Kargopol (Каргополь)
Kargopol címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Arhangelszki terület
Járás	Kargopoli
Irányítószám	164110
Körzethívószám	81841
Népesség
Teljes népesség	9951 fő (2020)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
Kargopol Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 61° 30′, k. h. 38° 56′61.5, 38.933333333333
Kargopol Pozíció az Arhangelszki terület térképén
Kargopol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kargopol témájú médiaállományokat.

Kargopol (oroszul: Каргополь) város Oroszország Arhangelszki területén, a Kargopoli járás székhelye.

Lakossága: 10 214 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Neve feltehetően a finn karhu ('medve') és puoli ('oldal') szavak összetételéből keletkezett.

Földrajz

Éghajlat

Kargopol éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	3,8	5,2	12,9	25,8	28,9	35,1	34,0	32,8	26,1	20,0	9,9	7,6	35,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−8,1	−6,4	−0,1	7,5	15,2	20,2	22,7	19,4	13,1	5,6	−1,7	−5,6	6,9
Átlaghőmérséklet (°C)	−11,7	−10,2	−4,6	2,6	9,5	14,7	17,5	14,6	9,4	3,1	−4,2	−8,7	2,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−15,2	−13,9	−9,1	−2,3	3,9	9,1	12,2	9,8	5,6	0,6	−6,6	−11,7	−1,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−44,2	−39,0	−33,7	−20,7	−7,3	−2,3	1,2	−1,4	−7,4	−16,1	−31,8	−37,9	−44,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	41	33	35	34	55	66	76	84	62	60	55	52	653
Forrás: meteolabs.ru: Каргополь

Fekvése

Az Arhangelszki terület délnyugati részén, Arhangelszktől 427 km-re, az Onyega folyó bal partján helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a 79 km-re fekvő Nyandoma, a Vologda–Arhangelszk vasúti fővonalon. Szintén Nyandomán át, a P-2 jelű közúttal kapcsolódik az Arhangelszk–Vologda–Moszkva (M-8-as „Holmogori”) autóúthoz. Nyandomába autóbuszjárat közlekedik. Közút vezet a karéliai Pudozs és a Vologdai területen lévő Vityegra felé, valamint északnyugat felé Pleszeckbe is.

A járás fő vízi útja, az Onyega 5 km-re a várostól, a Lacsa-tóból indul útjára, de Kargopolnál nincs hajóközlekedés. A várostól nyugatra található, kis gépek fogadására alkalmas repülőtér az 1990-es évek óta nem működik.

Története

Hivatalosan 1146-ot tartják Kargopol alapítási évének. Vjacseszlav belozerszki fejedelem itt pihent meg visszatérőben a finnugor csugyok ellen vezetett hadjáratából. Írott források az 1380. évvel kapcsolatban említik először. A parton épült erőd a Fehér-tó és a Fehér-tenger közötti vízi utat ellenőrizte, és akkoriban szárazföldi útvonal még nem is létezett. 1478-ban Novgoroddal együtt Kargopol is a moszkvai állam része lett. Virágkorát a 16-17. században, az Onyega folyón zajló élénk kereskedelem idején élte. Jelentősége a 18. században gyorsan csökkent, mert Szentpétervár felépülése után a kereskedelmi útvonalak már elkerülték. 1765-ben legnagyobb része leégett, a keletkezésére vonatkozó iratok a levéltárral együtt elpusztultak. Újjáépítéséhez II. Katalin orosz cárnő jókora összeget utalt ki, hálából tiszteletére a központban harangtornyot emeltek. 1776-ban közigazgatási székhely és város lett. A 19. század végén kiépített Vologda–Arhangelszk vasútvonal messze elkerülte, ami további fejlődését hátrányosan érintette.

Műemlékek városa

Elsősorban műemlékek városaként nevezetes, bár a turistautak általában elkerülik. A szovjet korszak építkezései a városközpontot csak kevéssé érintették.

A Kargopoli Állami Építészettörténeti és Művészeti Múzeum elődjét 1919-ben alapították. 40 000 db-ot meghaladó mai kollekcióinak alapját egy helyi antikvárius adománya képezte. 1928-tól 1992-ig helytörténeti múzeumként működött, azután építészeti és művészeti múzeummá szervezték át. 2001-ben az Arhangelszki terület állami fenntartású múzeuma lett. A város régi templomépületei a múzeumhoz tartoznak, és az intézmény kezelésében áll néhány falusi fatemplom is.

Templomai

• Legrégibb, központi temploma a Rozsgyesztvo Hrisztova- (Krisztus születése-) székesegyház (1552–1562); a városközpontban, a Szobornaja (Székesegyház-) téren álló székesegyházat IV. Iván orosz cár idején emelték, azóta többször átalakították, de így is megőrizte középkori jellegét
• Blagovescsenszkij- (Angyali üdvözlet-) templom (1692–1729); a déli várorosrészben, a régi piactéren található
• Vvegyenszkij- (Mária bemutatása-) templom; a 19. század első évtizedében keletkezett, az 1765. évi tűzvészben leégett épületek helyén emelték
• Troickij- (Szentháromság-) templom (1790–1802); a klasszicista stílusú épület eredetileg ötkupolás volt, az 1878. évi tűz után egyetlen széles kupolával fedték le, a kupoladobot körben kis ablakok sora díszíti
• Zoszima és Szavvatyij-templom (1819; a Szoloveckij-kolostor két, szentté avatott szerzetesének szentelve); a 19. században emelt épület hangverseny- és kiállítóteremként szolgál; állandó kiállításán a Kargopol környéki 16–19. századi egyházművészet emlékeit mutatják be
• A magában álló harangtornyot (1778) II. Katalin cárnő tiszteletére emelték, aki nagy összeggel segítette az 1765. évi tűzvészben leégett város újjáépítését.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• O rajonye (orosz nyelven). A járás hivatalos honlapja
• Isztorija (orosz nyelven). A járás hivatalos honlapja
• Kargopol (orosz nyelven). Malije goroda Rosszii
• Kultovije posztrojki (orosz nyelven). Karmuseum.ru