Karacs János
| Karacs János | |
| Született | 1766 ? Püspökladány |
| Elhunyt | 1825. október 2. Nagyrév |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karacs János (Püspökladány, 1766. ? – Nagyrév, 1825. október 2.[1]) református lelkész, Karacs Ferenc rézmetsző bátyja.
Élete[szerkesztés]
Karacs János és Makay Sára gyermekeként született Püspökladányban. Debrecenben tanult, ahol 1781. április 20.-án lépett a felső osztályokba; 1788-ban Békésen volt rektor. A lelkészi pályára készülvén, külföldön a göttingeni és 1792 tavaszán a jénai egyetem látogatója volt. Hazatérve, Igaron, azután Földesen, végre 1797-től Nagyréven volt pap, 1825-ben bekövetkezett haláláig.
Munkái[szerkesztés]
- A szent gyülekezettel templomban mondandó három heti könyörgések, elő és berekesztő rövid fohászkodásokkal együtt, melyek az Isten dicsőítése mellett egyszersmind az embert némely vallásbeli főbb igazságokra, a szép virtusokra, Isten, maga felebarátja iránt tartozó kötelességeire is tanítják. Ezekhez járulnak betegekért, szárazság idején való három három könyörgések és még az úr asztalánál való agenda. Buda, 1808.
- Halhatatlan halandó, vagy oly elmélkedés, mely a testére nézve halandó embert elhiteti, bizonyossá teszi a felől, hogy ő az-az, az ő lelke halhatatlan. Pest, 1818. (Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeum kézirati osztályában.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagyrévi református halotti anyakönyv, 1825-dik esztendőben elhunytak lajstroma.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
