Kalapácsfejű tyúk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kalapácsfejű tyúk
Kalapácsfejű tyúk.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Ásótyúkfélék (Megapodiidae)
Nem: Macrocephalon
(S.Müller, 1846)
Faj: M. maleo
Tudományos név
Macrocephalon maleo
(S.Müller, 1846)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kalapácsfejű tyúk témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kalapácsfejű tyúk témájú kategóriát.

Egy régi ábrázolás a fajról

A kalapácsfejű tyúk (Macrocephalon maleo) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és az ásótyúkfélék (Megapodiidae) családjába tartozó Macrocephalon nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalapácsfejű tyúk az Indonéziához tartozó Celebesz szigetén őshonos. A sziget síkvidéki és hegyi esőerdeiben egyaránt előfordul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 55 centiméter. Testének java része fekete, hasa azonban világos színű. Arca toll nélküli, csupasz és sárgás színű. Jellemző bélyege, melyről nevét is kapta a fején levő kék vagy fekete bőrkinövés, melytől feje kalapács alakúnak néz ki. Csőre narancssárgás. A két ivar magjelenése nagyon hasonló, a tojó valamivel kisebb, mint a kakas és tollazata némileg fakóbb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monogám párkapcsolatban élő faj. A pár életük végéig együtt marad. Inkább mag- és virágevő, de elfogyasztja a rovarokat és kisebb gyíkokat is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madarak a költési időszakban elhagyják erdei otthonukat és levonulnak a tengerpartra. Ott olyan nemzedékek óta használt szaporodótelepekre vonulnak, ahol állandó a napsütés vagy a terület alatt aktív vulkáni tevékenység zajlik. Itt a tojók minden egyes tojásukat külön-külön lyukba helyezik és azok kiköltését a Nap melegére vagy a föld alatt dolgozó láva melegítő tevékenységére bízzák. Tojása sokkal nagyobb, mint egy tyúktojás, bár a madár nagyjából házityúkméretű. A nagy tojásban sokkal több tápanyag van, amire később szüksége is lesz a kikelő csibéknek. A tojásrakást követően a tojók a hímekkel együtt, melyek őrködtek a tojásrakás ideje alatt, visszatérnek esőerdei otthonukba. A kikelő fiókáknak önállóan kell kiásni magukat a föld alól. A kikelt fiókák kiássák magukat a fészekből, melyből kifejlett tollazattal jönnek elő és szüleikkel nem is találkozva, azonnal önálló életet kezdenek. A kikelést követően igen hamar röpképesek is lesznek.

A kalapácsfejű tyúk nagyszerűen alkalmazkodott az otthonában zajló vulkanikus tevékenységhez, így lényegesen leegyszerűsítette azt a bonyolult feladatot, amit a rokon fajok, így a talegallatyúk és a homoki lábastyúk is alkalmaz. Azokkal ellentétben a kalapácsfejű tyúk kakasának nem kell költődombot építenie és hónapokig gondozni azt, hogy állandóan megfelelő legyen a hőmérséklet. A kakas feladata mindössze annyi, hogy ügyel a tojó biztonságára, amíg az lerakja tojásait.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalapácsfejű tyúkot az indonéz hatóságok 1972-ben védett fajjá nyilvánították. Állományai jelentősen csökkentek elsősorban az élőhelyüket jelentő esőerdők irtása és a vadászat miatt. Mivel a madarak viszonylag kisszámú alkalmas szaporodótelepre járnak tojni és ott olykor nagyszámú tojó rak le tojásokat, korábban igen komoly volt a helyi lakosok tojásgyűjtő tevékenysége, mellyel komoly károkat okoztak. A föld alatt levő tojásokra sokféle ragadozó is rájár. A frissen kikelt csibéknek is nagy hányada lesz valamilyen ragadozó áldozata. Mindezen tényezők együttes hatása miatt csökkent le nagyon a faj állománya. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a "veszélyeztetett" kategóriában van a faj és szerepel a vadon élő állatok kereskedelmét szabályozó CITES egyes függelékében is.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hammerhuhn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]