Kadmium-szulfid
| Kadmium-szulfid | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| Más nevek | Kadmium(II)-szulfid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1306-23-6] |
| EINECS-szám | 215-147-8 |
| RTECS szám | EV3150000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CdS |
| Moláris tömeg | 144,46 g/mol |
| Megjelenés | Sárga-narancssárga színű, szilárd. |
| Sűrűség | 4,82 g/cm3 (20 °C, hexagonális)[1] |
| Olvadáspont | |
| Forráspont | |
| Oldhatóság (vízben) | 1,3 mg/l (18 °C)[1] |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Hatszöges |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (Carc. Cat. 2)[1] |
| R mondatok | R45, R22, R48/23/25, R62, R63, R68, R53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S61[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| LD50 | 7080 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Kadmium-oxid Kadmium-szelenid |
| Azonos anion | Cink-szulfid Higany-szulfid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kadmium-szulfid (képlete CdS) a kadmium egyik szervetlen vegyülete. A színe a citromsárgától a narancsvörösig változhat. Vízben oldhatatlan. Alig oldódik híg savakban, de tömény vagy meleg sav feloldja. Festékként használják kadmiumsárga néven.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Izzításkor oxigén hatására kadmium-szulfáttá oxidálódik. Szintén kadmium-szulfát képződik, ha a vegyület vizes szuszpenzióját ózonnal oxidálják. Ha a kadmium-szulfidot alumínium jelenlétében hevítik, kadmium válik szabaddá belőle.
Előfordulása [szerkesztés]
A természetben a greenockit nevű ásványként fordul elő. Ez az ásvány hatszöges szerkezetű kristályokat alkot, kristályszerkezete a wurtzitéra emlékeztet.
Előállítása [szerkesztés]
Kadmium-szulfid képződik, ha egy vízben oldható kadmiumsó oldatába kén-hidrogént vezetnek. Semleges kémhatású oldatból citromsárga, savas kémhatású oldatból vörösessárga színű csapadékként válik le.
Felhasználása [szerkesztés]
A kadmium-szulfidot festék készítésére használják. Festék készül a greenockitból és a szintetikusan előállított kadmium-szulfidból is. Az ásványt festékkészítés céljából finom porrá őrlik és iszapoltatják. Kadmiumsárga néven kerül forgalomba.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
