Kėdainiai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kėdainiai
Kedainai6. 2007-05-06.jpg
Didžioji utca részlete
Kėdainiai címere
Kėdainiai címere
Közigazgatás
Ország  Litvánia
Megye Kaunas
Alapítás éve 1590
Irányítószám LI - 57288
Népesség
Teljes népesség 31 226 fő (2004) +/-
Földrajzi adatok
Terület 25 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Kėdainiai  (Litvánia)
Kėdainiai
Kėdainiai
Pozíció Litvánia térképén
é. sz. 55° 17′, k. h. 23° 59′Koordináták: é. sz. 55° 17′, k. h. 23° 59′
Kėdainiai weboldala

Kėdainiai Litvánia egyik legrégibb városa, a Nevėžis-folyó partján fekszik. Első említése 1372-ből való, Hermann de Wartberge Livóniai krónikájá-ban. 2001-ben a lakosság száma 32 048 volt. Kédainiai 17. századi belvárosa az egyik legrégebbi Litvániában.

A korábbi városháza, a rektorok háza, a Szent György-templom, a református templom, a skót kereskedők háza mind jelentős építészeti emlék. A város egyediségét az adja, hogy mindenkinek, aki a városba jött, egy téglát kellett magával hoznia, ami a város építését szolgálta. Kėdainiai északi részén található egy érdekes építmény: Litvánia egyetlen minaretje.

A város a környék adminisztrációs központja. A közelben helyezkedik el az ország földrajzi központja, Ruoščiai.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 17. században, a Lengyel–Litván Unió és a svédek közötti harcokban több csata is zajlott a város környékén. 1655-ben egy rövid életű békét hoztak létre kėdainiai unió néven, melyet a Radziwiłł család két tagja írt alá a kėdainiai kastélyban. A kastélyban található egy református templom (1631), ahol a család két jelentős tagja, Krysztof és a fia, Janusz nyugszik.

1940-ben a város mintegy 300 diáknak és tanárnak adott menedéket, akik miri jesivából menekültek oda. A hidegháború alatt a városban légibázis működött. 1989 óta Kėdainiai testvérvárosa a német Sömmerda.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kėdainiai témájú médiaállományokat.