Kúszó boglárka
 (Ranunculus repens) L. |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Ranunculus repens L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kúszó boglárka  A Wikimédia Commons tartalmaz Kúszó boglárka |
A kúszó boglárka (Ranunculus repens) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjában a névadó nemzetség egyik faja.
Leírása [szerkesztés]
15–50 cm magas, hosszú, legyökerező, kacsos indákat hajtó évelő. Szőrös levele széles, hármas szeletekre osztott, a levélkék ismét hármasan osztottak vagy szabálytalanul fogasak, a középső levélke nyele hosszabb, mint a szélsőké. A tőlevél hosszú nyelű, a felsők szálasak, ülők.
A virágok átmérője 20–30 mm, a csésze tojásdad, szőrös, a párta aranysárga. A csészelevelek körülölelik a sziromleveleket, a virágkocsány barázdált. Termése aszmagcsoport, egyenes csőrű, vagy kissé hajlott. Május-augusztusban virágzik. Föld felett kúszó, legyökerező indáin sarjrügyek képződnek. Az egész növény mérgező. (Shakespeare drámáiban gyakran szerepel méregként.)
Életmódja, élőhelye [szerkesztés]
A legyökerező sarjakból új növények hajtanak, és gyakran többé-kevésbé kör alakú gyomállományokká terebélyesednek.
Nitrogénjelző faj, mocsárréteken, kaszálóréteken, nedves legelőkön, csatornák partján gyakori. Hegyi, alpesi területeken, továbbá homokdűnéken és utak mellett is előfordulhat. Európában a mérsékelt éghajlaton közönséges. A gyepekben agresszíven terjedhet, ott irtani kell.[1]
Májustól augusztusig nyílik.
Források [szerkesztés]
- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)
- http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Ranunculus.repens.html
- Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. p. 17. ISSN 0237 4935 ISBN 963-9367-66-4
