Kémiai egyenlet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A kémiai egyenletek a kémiai reakciók gyors kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) megfogalmazása.

Például a metán égése oxigénben:

\mathrm{CH_4 + 2\ O_2 \rightarrow CO_2 + 2\ H_2O}

és a reverzibilis (megfordítható) Haber-folyamat:

\mathrm{N_2(g) + 3\ H_2(g) \rightleftharpoons 2\ NH_3(g) + \Delta H}

[szerkesztés] A tömegmegmaradás

A tömegmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy a kiindulási anyagok tömege megegyezik a termékek tömegével. Ezt az egyenletnek is tükröznie kell. Ennek érdekében használunk együtthatókat az elemek és vegyületek előtt. Ezek egyaránt jelenthetik a mólarányokat, illetve a molekulák darabszámát.

[szerkesztés] Hogyan olvassunk kémiai egyenletet?

A tagokban az első szám, az együttható mutatja, hogy hány molekula vagy egyéb részecske szerepel az egyenletben. A betűk a periódusos rendszer elemeire utalnak, alsó indexük pedig azt mutatja, hány ilyen atom szerepel a molekulában.

Például 3H2O 3 molekulát jelöl, mindegyikben 2 hidrogén és 1 oxigénatommal. (A 3 molekula helyett 3 mól vizet is érthetünk rajta.)

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9miai_egyenlet”