Jörükök
A jörükök vagy jürükök Dél-Anatóliában élő, valószínűleg türkmén eredetű török népcsoport.
Életmód
A jörükök egy része ma is nomadizál.[1] Az igazi jörük nomádok körében gyakori a rokonházasság. Kívánatosnak is tartják, mondván, hogy így a vagyon nem keveredhet máséval. A nők kitűnő takácsok, szőnyegeket, faliszőnyegeket és „kelim”-eket fonnak juh vagy teve gyapjából.[2]
Vallás
A jörükök többnyire szunnita muszlimok, a hanafita madzhabhoz tartoznak[3] de vannak köztük keresztények is.[4] Ezek nesztoriánus keresztények voltak és legelőik szűkös volta miatt vándoroltak el lakóhelyükről.
Kapcsolatok más pásztorkodó népcsoportokkal
Az Adanától északra legeltető, vándorló jörükök egy része ulas-nak (ejtsd: ulász) nevezi magát.[5] Ez a balkáni pásztorkodó vlachok délszláv vlasi elnevezéséből származik. (vlaszi → ulaszi. Lásd még az olasz szót a magyarban!)
A jörük törzsek egy csoportja a 18-19. században keveredett a görög nyelvű karakacsánokkal.[6] A jörükök által karakacsánnak (karakaçan)[7] nevezett csoport ma is él Bulgária területén, a Szliven melletti Goljamo Csocsoveni faluban.
Jegyzetek
- ↑ Boldog és elégedett nomádok
- ↑ Resim Galerisi. [2007. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 22.)
- ↑ Yörük Religion and Expressive Culture
- ↑ Nitle / Nitle - Nitle Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ Adorján Imre - A turul gyermekei. Oguz eredetmondák és a magyar népi kultúra - Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 1998
- ↑ Balkan borderlands and endless paths: Vlach-Yuruk-Sarakatsani confluences in Rhodope and Macedonia. [2007. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
- ↑ Neden Karakaçan?
Képek
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
