Jörükök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jörükök vagy jürükök Dél-Anatóliában élő, valószínűleg türkmén eredetű török népcsoport.

Életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jörükök egy része ma is nomadizál.[1] Az igazi jörük nomádok körében gyakori a rokonházasság. Kívánatosnak is tartják, mondván, hogy így a vagyon nem keveredhet máséval. A nők kitűnő takácsok, szőnyegeket, faliszőnyegeket és „kelim”-eket fonnak juh vagy teve gyapjából.[2]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jörükök többnyire szunnita muszlimok, a hanafita madzhabhoz tartoznak[3] de vannak köztük keresztények is.[4] Ezek nesztoriánus keresztények voltak és legelőik szűkös volta miatt vándoroltak el lakóhelyükről.

Kapcsolatok más pásztorkodó népcsoportokkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Adanától északra legeltető, vándorló jörükök egy része ulas-nak (ejtsd: ulász) nevezi magát.[5] Ez a balkáni pásztorkodó vlachok délszláv vlasi elnevezéséből származik. (vlasziulaszi. Lásd még az olasz szót a magyarban!)

A jörük törzsek egy csoportja a 18-19. században keveredett a görög nyelvű karakacsánokkal. [6] A jörükök által karakacsánnak (karakaçan)[7] nevezett csoport ma is él Bulgária területén, a Szliven melletti Goljamo Csocsoveni faluban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]