Joseph Louis Gay-Lussac
| Joseph Louis Gay-Lussac | |
 |
|
| Életrajzi adatok | |
| Ismeretes mint | a Gay-Lussac-törvények felfedezője. |
| Nemzetiség | francia |
| Született | Saint-Léonard-de-Noblat 1778. december 6. |
| Elhunyt | Párizs 1850. május 9. (71 évesen) |
.jpg)
Joseph Louis Gay-Lussac (1778. december 6. – 1850. május 9.) francia fizikus, kémikus. Az 1802-ben általa felismert, a gázok állapotváltozásaira vonatkozó Gay-Lussac-törvények az ő nevét őrzik.
Tartalomjegyzék |
Életrajz [szerkesztés]
Kezdetben szülővárosában tanul, majd 1794-ben Párizsba megy és ott folytatja tanulmányait. 1802-től az École Polytechnique demonstrátora, majd 1809-től ugyanitt kémiaprofesszor. 1808–1832 között a Sorbonne fizikaprofesszora. 1809-ben megnősül, felesége Geneviève-Marie-Joseph Rojot. Öt gyermeke közül a legidősebb, Jules Gay-Lussac Giessen-ben Justus von Liebig német fizikus asszisztense lett. 1821-ben a Svéd Királyi Akadémia külső tagjává választják. 1850-ben Párizsban hal meg, a sírja a párizsi Père-Lachaise temetőben (cimetière du Père-Lachaise) található.
Tudományos eredmények [szerkesztés]
Gay-Lussac-törvények [szerkesztés]
Gay-Lussac 1802-ben fogalmazza meg (állandó mennyiségű) gázok állapotváltozásaira vonatkozó két törvényét. A törvények mai megfogalmazásban [1] a következők
Gay-Lussac I. törvénye
Az állandó nyomású gáz térfogata egyenesen arányos a gáz (abszolút) hőmérsékletével, azaz hányadosuk állandó. Képlettel:
-
.
.Gay-Lussac II. törvénye
Az állandó térfogatú gáz nyomása egyenesen arányos a gáz (abszolút) hőmérsékletével, azaz hányadosuk állandó. Képlettel:
-
.
.Léggömbös kutatásai [szerkesztés]
1804-ben Jean Baptiste Biot francia fizikussal együtt végzett kutatásai során hidrogénnel töltött léggömb segítségével 7376 m magasra emelkedik. Repülés közben vizsgálják a légkör hőmérsékletét, összetételét és a földi mágneses mező változását. Megállapítják, hogy a levegő hőmérséklete 174 méterenként 1 °C-kal csökken, összetétele viszont független a magasságtól (nyomásától). [2] Megállapították azt is, hogy a mágneses mező ekkora magasságokig érdemben nem változik. [3]
Kémiai eredményei [szerkesztés]
Híres tanítványai [szerkesztés]
- Henri-Victor Regnault (1810-1878) francia fizikus, kémikus, az egyetemes gázállandó R jele az ő nevéből származik.
- Justus von Liebig (1803-1873) német kémikus.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az abszolút hőmérsékleti skálát Lord Kelvin csak 1852-ban vezette be. Ha nem az abszolút hőmérsékleti skálát használjuk, a törvények alakja bonyolultabb.
- ↑ Felix R Paturi: A technika krónikája (170. oldal), Officina Nova, Bp., 1991. ISBN 963-7836-44-6
- ↑ Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete (287. oldal), Gondolat Kiadó, Bp. 1978. ISBN 963-280-655-7
