John Lloyd Stephens
John Lloyd Stephens | |
John Lloyd Stephens 1839-ben | |
Született | 1805. november 28. Shrewsbury, New Jersey |
Elhunyt | 1852. október 13. (46 évesen) New York |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | USA |
Foglalkozása | felfedező, író, diplomata |
Iskolái | Columbia Egyetem |
Halál oka | májbetegségek |
Sírhelye | New York City Marble Cemetery |
John Lloyd Stephens aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz John Lloyd Stephens témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
John Lloyd Stephens (Shrewsbury, New Jersey, 1805. november 28. – New York, 1852. október 13.) amerikai felfedező, író és diplomata. Stephens újra felfedezte a maja civilizációt.
Élete
Jogot tanult, és nyolc esztendeig a New York város bíróságain dolgozott. Szenvedélyesen érdeklődött a régészet iránt. Elutazott Egyiptomba, Arábiába, Görögországba, Törökországba és a Szentföldre. 33 éves korában már két útleírást kiadott. Ekkor került kezébe Gerlindo ezredes beszámolója, melyben sajátságos és igen régi építőművészetről számolt be, melynek maradványai a Yucatán és Közép-Amerika erdőségeiben találhatóak. Egyéb, ide vonatkozó adatok után kutatva ráakadt Juarros-nak, Guatemala történelemírójának könyvére, melyben idézi Fuentes-t. Fuentes azt állította, hogy a hondurasi Copán területén egy régi épületcsoport 1700 körül, még igen jó állapotba volt.
Stephens kísérőt keresett, akit megtalált barátjának Frederick Catherwood rajzolónak a személyében. Mindketten utazásuk előkészületeivel foglalkoztak, amikor elhunyt a Közép-Amerikai ügyvivő. Martin Van Buren elnöktől, akit még New York-i kormányzó korából ismert, így megkapta „az Északamerikai Egyesült Államok megbízott ügyvivője” címet.
Copán megtalálása
A lombsátor olyan sűrű árnyékot vetett, hogy nem látták, hova lépnek. Az öszvérek hasig süppedtek a mocsárba. Stephens később beismerte, hogy minél mélyebbre hatoltak a dzsungelbe, annál kevésbé bíztak a sikerben. Rio Copánig jutottak el, ahol a helyi lakosokkal jó kapcsolatot alakítottak ki. Munkásokat fogadtak, hogy a mindent benövő növényzetből ki tudják szabadítani a kőtömeget.
Cartherwood pedig rajzolt. 1842-ben New Yorkban kiadták Stephens „Incidents of travel in Central America, Chiapas and Yucatan” című könyve nagy vihart kavart. A történészek idáig felállított világképük felborítását látták benne. Közben Stephens és Catherwood számtalan megpróbáltatás között továbbment Copánból. Behatoltak Guatemalába, átvonultak Chiapason és Yucatánon. Útjukon mindenhol a maják emlékműveire bukkantak.
Források
- C. W. Cream: A régészet regénye (Gondolat Könyvkiadó, 1965)