John Lloyd Stephens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 13., 01:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
John Lloyd Stephens
John Lloyd Stephens 1839-ben
John Lloyd Stephens 1839-ben
Született1805. november 28.
Shrewsbury, New Jersey
Elhunyt1852. október 13. (46 évesen)
New York
Állampolgárságaamerikai
NemzetiségeUSA Amerikai Egyesült Államok
Foglalkozásafelfedező, író, diplomata
IskoláiColumbia Egyetem
Halál okamájbetegségek
SírhelyeNew York City Marble Cemetery

John Lloyd Stephens aláírása
John Lloyd Stephens aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Lloyd Stephens témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

John Lloyd Stephens (Shrewsbury, New Jersey, 1805. november 28.New York, 1852. október 13.) amerikai felfedező, író és diplomata. Stephens újra felfedezte a maja civilizációt.

Élete

Jogot tanult, és nyolc esztendeig a New York város bíróságain dolgozott. Szenvedélyesen érdeklődött a régészet iránt. Elutazott Egyiptomba, Arábiába, Görögországba, Törökországba és a Szentföldre. 33 éves korában már két útleírást kiadott. Ekkor került kezébe Gerlindo ezredes beszámolója, melyben sajátságos és igen régi építőművészetről számolt be, melynek maradványai a Yucatán és Közép-Amerika erdőségeiben találhatóak. Egyéb, ide vonatkozó adatok után kutatva ráakadt Juarros-nak, Guatemala történelemírójának könyvére, melyben idézi Fuentes-t. Fuentes azt állította, hogy a hondurasi Copán területén egy régi épületcsoport 1700 körül, még igen jó állapotba volt.

Stephens kísérőt keresett, akit megtalált barátjának Frederick Catherwood rajzolónak a személyében. Mindketten utazásuk előkészületeivel foglalkoztak, amikor elhunyt a Közép-Amerikai ügyvivő. Martin Van Buren elnöktől, akit még New York-i kormányzó korából ismert, így megkapta „az Északamerikai Egyesült Államok megbízott ügyvivője” címet.

Copán megtalálása

A lombsátor olyan sűrű árnyékot vetett, hogy nem látták, hova lépnek. Az öszvérek hasig süppedtek a mocsárba. Stephens később beismerte, hogy minél mélyebbre hatoltak a dzsungelbe, annál kevésbé bíztak a sikerben. Rio Copánig jutottak el, ahol a helyi lakosokkal jó kapcsolatot alakítottak ki. Munkásokat fogadtak, hogy a mindent benövő növényzetből ki tudják szabadítani a kőtömeget.

Cartherwood pedig rajzolt. 1842-ben New Yorkban kiadták Stephens „Incidents of travel in Central America, Chiapas and Yucatan” című könyve nagy vihart kavart. A történészek idáig felállított világképük felborítását látták benne. Közben Stephens és Catherwood számtalan megpróbáltatás között továbbment Copánból. Behatoltak Guatemalába, átvonultak Chiapason és Yucatánon. Útjukon mindenhol a maják emlékműveire bukkantak.

Források

  • C. W. Cream: A régészet regénye (Gondolat Könyvkiadó, 1965)