Jemva
| Jemva | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Komiföld | ||
| Rang | város | ||
| Városi jogokat kapott | 1985 | ||
| Irányítószám | 169200–169203 | ||
| Körzethívószám | 82139 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 630 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Jemva
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′Koordináták: é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′ | |||
Jemva
Pozíció Komiföld térképén
| |||
Jemva (oroszul: Емва) város Oroszországban, Komiföldön, a Knyazspogoszti járás székhelye.
Lakossága: 14 570 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
Sziktivkartól 130 km-re északkeletre, a Vim (a Vicsegda mellékfolyója) jobb partján fekszik. Neve a folyó nevéből származik, melyet a helyi lakosság Jemva néven ismer. A folyónév egy hanti hanti szó (емэнг, vagyis 'szent') és a komi ва (vagyis 'folyó') összetételéből alakult ki.
Vasútállomás (Knyazspogoszt) a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelő (Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonal Mikuny–Szosznogorszk közötti szakaszán. A városon vezet át a Sziktivkart és Szosznogorszkot, illetve Uhtát összekötő P-25 (R-25) jelű közút.
Története[szerkesztés]
1985 óta város, addig Zseleznodorozsnij (vagyis 'vasutas') néven városi jellegű település volt. Az 1930-as évek közepén hozták létre Knyazspogoszt falunál, az építendő vasút, illetve vasútállomás mellett. Az Északi Vasútvonalat a Gulag foglyai építették, és itt volt a vasútépítő lágerek egyik központja.[3] Az állomás 1942-ben készült el.
A Vim túlsó, bal partján található Knyazspogoszt (orosz nyelven: Княжпогост) falu, melyet először az 1490. évvel kapcsolatban említenek írott források. Egykor valószínűleg a Vim-menti fejedelmek központja volt. (A „knyazs-, knyaz” jelentése 'herceg, fejedelem'.) A faluba a vasútállomásról csak csónakon, illetve télen a befagyott folyón lehet átjutni.
A mai város[szerkesztés]
Farostlemezgyára az eladatlan készletek és az adósságok miatt leállt, de 2013 végén újrakezdte a termelést.[4]
Helytörténeti múzeumán kívül 2003-ban külön múzeumot rendeztek be a sztálini önkény Knyazspogoszti járási áldozatainak emlékére.
Népesség[szerkesztés]
- 1959-ben 13 706 lakosa volt.
- 1979-ben 15 936 lakosa volt.
- 1989-ben 18 782 lakosa volt.
- 2002-ben 16 739 lakosa volt.
- 2010-ben 14 570 lakosa volt, melynek 70,8%-a orosz, 17,8%-a komi, 5,7%-a ukrán és 1,7%-a fehérorosz.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ Szevernij zseleznodorozsnij ITL (orosz nyelven). Memorial. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
- ↑ A farostlemezgyár honlapja Archiválva 2015. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014-11-22)
Források[szerkesztés]
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- szerk.: A. I. Turkin: Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó (1986)
- Knyazspogoszt i Jemva Jemva (orosz nyelven). Nas Ural. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- szerk.: Je. M. Poszpelov: Geograficseszkije nazvanyija mira: Toponyimicseszkij szlovar (orosz nyelven) (2001)