Japán számok
A japán számok rendszere írásilag teljes egészében a kínai számokon alapszik, a számok csoportosítása szintén a tradicionális 10000-es csoportosítást követi. A japán nyelvben a számoknak kétfajta kiejtésük, olvasatuk van: az egyik az on'jomi, a másik a kun’jomi olvasat.
A japán számolás alapjai[szerkesztés]
Japánban a számok írásának két módja van: hindu-arab számok (1, 2, 3) és kínai számok (一, 二, 三) használata. A hindu-arab számokat gyakrabban használják vízszintes írás esetén, míg a kínai számok használatát függőleges írás esetén részesítik előnyben.
A legtöbb számnak két olvasata van. Az egyik a kínaiból származtatott olvasat, melyet tőszámok esetén használnak, a másik a hagyományos japán olvasat sorszámnevek esetére. Habár vannak kivételek (ld. alul), amikor a japán olvasatot részesítik mindkét esetben előnyben.
| Számok | Kanjik | Előnyben részesített olvasat | On'olvasat | Kun'olvasat |
|---|---|---|---|---|
| 0 | 零 / 〇* | zéro | rei / れい | zéro / ゼロ |
| 1 | 一 | ics | icsi / いち | hito(cu) / ひと・つ |
| 2 | 二 | ni | ni, dzsi / に, じ | futa(cu) / ふた・つ |
| 3 | 三 | szan | szan / さん | mi(ccu) / み・っつ |
| 4 | 四 | csi | si / し | jon, jo(ccu) / よん、よ・っつ |
| 5 | 五 | go | go / ご | icu(cu) / いつ・つ |
| 6 | 六 | rok | roku / ろく | mu(ccu) / む・っつ |
| 7 | 七 | nana | sicsi / しち | nana(cu) / なな・つ |
| 8 | 八 | hacsii | hacsi / はち | ja(ccu) / や・っつ |
| 9 | 九 | kjú | kjú, ku / きゅう, く | kokono(cu) / ここの・つ |
| 10 | 十 | dzsú | dzsú / じゅう | tó / とお |
| 20 | 二十 | ni-dzsú | ni-dzsú / にじゅう | hata(csi) / はた・ち |
| 30 | 三十 | szan-dzsú | szan-dzsú / さんじゅう | miszo / みそ |
| 100 | 百 | hjaku | hjaku / ひゃく | (momo / もも) |
| 1000 | 千 | szen | szen / せん | (csi / ち) |
| 10 000 | 万 | man | man / まん | (jorodzu / よろず) |
| 100 000 000 | 億 | oku | oku / おく | - |
| 1 000 000 000 000 | 兆 | csó | csó / ちょう | - |
| 10 000 000 000 000 000 | 京 | kei | kei / けい | - |
* A 0 egyik speciális olvasata, a maru, ami „kör”t jelent. Ezt az olvasatot csak akkor használják, amikor több arab szám követi egymást, de nem egy számnak olvassuk őket. Példa a híres 109-es bolt Sibuja, Tokióban, amit icsi-maru-kjú-ként ejtünk ki, ami a Tokju áruház – mely az épületet is birtokolja - nevén alapuló szójáték.
Amikor csak annyi szerepel, hogy 万, vagyis semmilyen más arab szám nem előzi meg, akkor a szám – (icsi)-vel kezdődik. Tehát a 100 csak 百 hjaku, az 1000 csak 千 szen, de a 10000 már 一万 icsiman, nem pedig csak man. Valamint ha a 千 szen-t közvetlenül követi a tízezres szám kandzsija, akkor a 千 szen előtt megjelenik az 一 (icsi), és 一千 isszen lesz belőle. Tehát a 10.000.000-t 一千万 isszenman-nak mondjuk. De ha a 千 szen-t nem követi közvetlenül a tízezres kandzsi, vagy ha a szám 2000-nél kisebb, akkor a千 szen előtti 一 (icsi) használata opcionális. Tehát a 15.000.000 olvasata 千五百万 szengohjakuman vagy一千五百万 isszengohjakuman, valamint az 1,500 千五百 szengohjaku vagy 一千五百 isszengohjaku-ként is helyes.
A 4-es és a 9-es szám közismerten balszerencsés szám Japánban: a 4 (si) kiejtésileg nagyon hasonlít a halál (死?) szó japán megfelelőjére; a 9-es szám ku kiejtése pedig homonímiája a szenvedés (苦?)szónak. Lásd tetrafóbia. A 13-as szám is balszerencsés, bár ez inkább csak a Nyugattól átvett hiedelmek egyike (triszkaidekafóbia).
A modern japán nyelvben a tőszámok kiolvasásánál az on'olvasatot használják, kivéve a 4-nél és a 7-nél, ahol tiszteletből a jon és a „nana” kiejtést részesítik előnyben. Alternatív olvasatukat inkább a hónapok neveinél, a hónapok napjainál, valamint egy-két kifejezésnél alkalmazzák. Például a 4,79 tizedes szám mindig jon-ten nana kjú –ként olvasandó, míg az április, július és szeptember hónapokat tiszteletből si-gacu (4. hónap), sicsi-gacu (7. hónap), és ku-gacu (9. hónap)-nak nevezik.
A többi szám az alábbi elemek kombinációjából keletkezik:
- a tízes számok 20-tól 90-ig: (szám) – dzsú
- százas számok 200-tól 900-ig: (szám)- hjaku
- ezres számok 2000-től 9000-ig: (szám) – szen
- továbbá a tízes számok 30-tól 90-ig kun'olvasat esetén (szám)-szo-ra módosulhatnak, ahol a „szám” –nak is a kun olvasatát használjuk: miszo (30), joszo (40), iszo (50), muszo (60), nanaszo (70), jaszo (80), kokonoszo(90)
További variációk lehetségesek, például az 50-nél az i – prefixum a dzsi- suffixummal. Akárhogy is, ezek az olvasatok a mai modern Japánban már nem annyira használatosak.
A hosszabb számoknál való fonetikai változások, mind kiejtési, mind mássalhangzó duplázás szempontjából tipikusak Japánban: pl.: roku (hat) és hjaku (száz) együtt roppjáku (hatszáz).
| × | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 100 | 1000 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 100 | hjaku | nihjaku | szanbjaku | jonhjaku | gohjaku | roppjaku | nanahjaku | happjaku | kjúhjaku | - | - | - |
| 1000 | szen | niszen | szanzen | jonszen | goszen | rokuszen | nanaszen | hasszen | kjúszen | - | - | - |
| 1 000 000 000 000 | icsó | nicsó | szancsó | joncsó | gocsó | rokucsó | nanacsó | hacsó | kjúcsó | dzsuccsó* | hjakucsó | isszencsó |
| 10 000 000 000 000 000 | ikkei | nikei | szankei | jonkei | gokei | rokkei | nanakei | hakkei | kjúkei | dzsukkei* | hjakkei** | isszenkei |
* Ez a tízes többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -dzsú-ról -dzsuccsó vagy -dzsukkei-re.
** Ez a százas többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -ku-ról -kkei-re.
A nagy számoknál a különböző elemeket összevonják, hogy hosszú számokból a kisebbeket alkossanak, valamint a nulla is csak „rejtetten” van jelen.
| szám | kandzsi | olvasat | |
|---|---|---|---|
| 11 | 十一 | dzsú icsi | |
| 17 | 十七 | dzsú nana, dzsú sicsi | |
| 151 | 百五十一 | hjaku go-dzsú icsi | |
| 302 | 三百二 | szan-bjaku ni | |
| 469 | 四百六十九 | jon-hjaku roku-dzsú kjú | |
| 2025 | 二千二十五 | ni-szen ni-dzsú go |
A 10 hatványai[szerkesztés]
Nagy számok[szerkesztés]
A japán számok - a kínai hagyományokat követve - tízezresével vannak csoportosítva.
| Számok | 104 | 108 | 1012 | 1016 | 1020 | 1024 | 1028 | 1032 | 1036 | 1040 | 1044 | 1048 | 1052 vagy 1056 | 1056 vagy 1064 | 1060 vagy 1072 | 1064 vagy 1080 | 1068 vagy 1088 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kandzsi | 万 | 億 | 兆 | 京 | 垓 | 𥝱, 秭 | 穣 | 溝 | 澗 | 正 | 載 | 極 | 恒河沙 | 阿僧祇 | 那由他/那由多 | 不可思議 | 無量大数 |
| Olvasat | man | oku | csó | kei | gai | dzso, si | dzsó | kó | kan | szei | zai | goku | gógasa | asógi | najuta | fukasigi | murjótaisú |
A Dzsinkókinak, Japán legrégebbi matematikai szövegének, is több variációja van. Az első kiadás 1627-ben jelent meg. Sok hibát tartalmazott, melyeknek legtöbbje az 1631-es kiadásban ki lett javítva. 1634-ben újra kiadták, további szabályokat megváltoztatva.
Például: (a számjegyek négyesével való csoportosítása)
- 1 0000 一万 (icsi-man)
- 983 6703 九百八十三万 六千七百三 (kjú-hjaku hacsi-dzsú szan man, roku-szen nana-hjaku szan)
- 20 3652 1801 二十億 三千六百五十二万 千八百一 (ni-dzsú oku, szan-zen rop-pjaku go-dzsú ni-mán, szen hap-pyaku icsii')
A hindu-arab számok hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben (10000-nél kisebb számok esetén). Pl.: 2,500万 = 25,000,000
A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 (Ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzit használják.) Olvasáskor a nulla 'tobi' (飛び) vagy tonde (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: jon-szen tobi ni vagy jon-szen tonde is használható a jon-szen ni helyett.
Tizedes törtek[szerkesztés]
A japán nyelvben a tizedes számok rendszerének két fajtája van. Ezek a rendszerek ma már csak néhány esetben használatosak, mint például a baseball játékosok lövő- és erőátlagánál, a csapatok százalékos nyerési esélyénél, néhány köznyelvi kifejezésnél (pl.: „五分五分の勝負 "50-50% esély"), valamint amikor kedvezményekről és arányokról beszélünk.
Az egyik rendszer:
| Számok | 10−1 | 10−2 | 10−3 | 10−4 | 10−5 | 10−6 | 10−7 | 10−8 | 10−9 | 10−10 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kanji | 分 | 厘 | 毛 | 糸 | 忽 | 微 | 繊 | 沙 | 塵 | 埃 |
| Olvasat | bu | rin | mó | si | kocu | bi | szen | sa | dzsin | ai |
Ezt a rendszert általában a hagyományos Japán mértékegységrendszerrel együtt alkalmazzák. Sok név az „ahogy van” kifejezésnek felel meg, ezzel reprezentálva a saku tizedeseit.
A másik rendszer, amit kedvezmények és arányok esetében használnak, egy úgynevezett „leváltás” módszerrel együtt jelenik meg, ahol a bu egyszáz lesz (és így tovább), valamint a tizedes mértékegysége a wari lesz.
| Számok | 10−1 | 10−2 | 10−3 | 10−4 | 10−5 |
|---|---|---|---|---|---|
| Kanji | 割 | 分 | 厘 | 毛 | 糸 |
| Olvasat | wari | bu | rin | mó | si |
Ez gyakran jelenik meg áraknál, például:
- 一割五分引き (icsi-wari go-bu biki): 15% kedvezmény
- 打率三割八分九厘 (daricu szan-wari hacsi-bu kjú-rin): lövő átlag:389
A wari kivételével ezek ritkán jelennek meg a mindennapi életben. A tizedes számok vagy kandzsival vannak írva (függőlegesen) vagy hindu-arab számokkal (vízszintesen), a tizedes számok funkciójától függően. A 42,195 km: 四十二・一九五 キロメートル példa esetében a „tízesek ereje” részesül előnyben, míg egy másik példában: 50,04%: 五〇・〇四 パーセント, a mértani értékrendszer szabályai érvényesülnek. Mindkét esetben az olvasás a hagyományos japán rendszert követi. (jon-dzsú ni-ten icsi-kjú go kiromētoru = 42,195 km; go dzsu-tten rei-jon pāsento= 50,04%)
Formális számok[szerkesztés]
Akárcsak a kínaiban, a japán nyelvben is létezik a kandzsiknak egy olyan elkülönített része, melyek csak számok írása esetén fordulnak elő. Ezek a dáidzsik (大字), melyeket jogi és pénzügyi dokumentumoknál használnak, megakadályozva, hogy illetéktelen személyek megváltoztassák a számokat. Például, hogy egyből kettőt csináljon, vagy kettőből hármat. A japán formális számok megegyeznek a kínai formális számokkal, egy-két változtatástól eltekintve. Ma már a formális számok közül csak az egyet, a kettőt, a háromat és a tízet használják jogi dokumentumoknál (mivel a számok 4-től 9-ig megegyeznek a mindennapokban használtakkal, valamint a 100, 1000 és 10000 is ugyanaz). Ezek azok számok, melyeknek a formáját meg lehet változtatni, hogy magasabb értékeket kapjunk (az 1-ről és 2-ről már volt szó, a 3-at meg lehet változtatni úgy, hogy 5 legyen, a 10-et úgy, hogy 1000). Néhány esetben az 1-es szám félreérthetetlenül így van írva: 壱百壱拾 (110) ellentétben a 百十 jelöléssel.
| Szám | Általános | Formális | |
|---|---|---|---|
| Mai használat | Régies használat | ||
| 1 | 一 | 壱 | 壹 |
| 2 | 二 | 弐 | 貳 |
| 3 | 三 | 参 | 參 |
| 4 | 四 | 四 | 肆 |
| 5 | 五 | 五 | 伍 |
| 6 | 六 | 六 | 陸 |
| 7 | 七 | 七 | 柒, 漆 |
| 8 | 八 | 八 | 捌 |
| 9 | 九 | 九 | 玖 |
| 10 | 十 | 拾 | 拾 |
| 100 | 百 | 百 | 佰 |
| 1000 | 千 | 千 | 阡, 仟 |
| 10000 | 万 | 万, 萬 | 萬 |
A mai japán 1000, 2000, 5000 és 10000 jenes bankjegyeken tiszteletből a formális számok szerepelnek. (千, 弐千, 五千 és 壱万)
Számok a régi japán nyelvben[szerkesztés]
A japán nyelv - akárcsak a többi nyelv - fejlődik, új szavak keletkeznek, a régiek feledésbe merülnek. Például van pár olyan számnév, melyek ma már egyáltalán nem (vagy csak nagyon ritkán) használatosak.
| Szám | Olvasat | Példák | Jegyzet |
|---|---|---|---|
| 1 | hi1to2 | hi1to2ka (1 nap), hi1to2to2sze (1 év) | |
| 2 | futa | futajo1 (2 éjszaka) | |
| 3 | mi1 | mi1szo1 (30) | |
| 4 | jo2 | jo2so1 (40), jo2tari (4 ember) | |
| 5 | icu | icuto2sze (5 év) | |
| 6 | mu | mucuma (6 karom) | |
| 7 | nana | nanasze (zuhatagok) | Gyakran jelenti a „sok” szót. |
| 8 | ja | jakumo1 (felhők) | Gyakran jelenti a „sok” szót. |
| 9 | ko2ko2no2 | ko2ko2no2hasira (9 nemes/isten) | |
| 10 | to2/ to2wo | to2woka (10 nap) | |
| 10 | so1 | mi1szo1 (30), jo2szo1 (40), muszo1 (60), jaszo (80) | Csak összetett szavaknál. |
| 20 | hata | hatacsi (20), hatatari (20 ember), hatato2sze (20 év) | |
| 50 | i | ika (50 nap) | |
| 100 | ho | iho (500), ihoto2sze (500 év), ihojo2 (500 éjszaka), jaho (800), mi1ho (300), muho (600), ko2ko2no2ho (900) | Többszörös százasoknál és vegyes számoknál használatos. Gyakran jelenti a "sok” szót. |
| 100 | mo1mo1 | mo1mo1ka (több nap) | A nem többszörös százasokra és magára, a "100" –as számra használják. Gyakran megjelenik a „sok” jelentéseként. |
| 1000 | csi | csito2sze (1000 év, sok év) | Gyakran használják a „sok” jelentéseként. |
Kézzel való számolás[szerkesztés]
A kézzel való számolás rendszerét két nagy csoportra lehet bontani: amikor magunknak számolunk, és amikor másoknak. A számolás kezdetekor a tenyér nyitva van, majd ahogy haladunk előre úgy hajlítjuk be az ujjainkat – először a hüvelykujjat -, míg az „ötöt” a zárt öklünk fogja jelezni. Hogy eljussunk a tízig, ugyanezt a procedúrát folytatjuk, csak fordítva. Vagyis a hatnál felemeljük a kisujjunkat (akárcsak a négynél), és így haladva a tízet a nyitott tenyerünk fogja jelenteni. Mivel ez a fajta számolás eléggé kétértelmű, ezért ezzel a módszerrel a japánok csak "magukban" számolnak. Amikor másoknak mutatják a számokat, akkor a tenyerük zárva van, az egynél felemelik a mutató ujjukat, kettőnél a középső ujjat, háromnál a gyűrűst, négynél a kisujjat, végül az ötnél a hüvelykujjat. Az ötnél nagyobb számokat úgy mutatják, hogy az egyik tenyerük nyitva van (ez az öt jele), és a többi ujjukat a tenyérük elé helyezik. Például a hat: nyitott tenyér + mutató ujj a tenyér előtt. A tíznél mindkét tenyerük nyitva van.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese numerals című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Numbers in Japanese
- Numbers and Counting
- Counting on one's fingers Archiválva 2013. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- (japánul) 大数の名前について
- Ancient Japanese number system Archiválva 2018. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- English exercises for learning Japanese numerals
- Japanese numbers and counting
- List of Japanese numbers
- Convert kanji numerals to arabic numerals (sci.lang.Japan FAQ page)
- Convert arabic numerals to kanji numerals (sci.lang.Japan FAQ page)
