Jana (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jana
Janajana.png
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 872 km
Vízgyűjtő terület 238 000 km²
Torkolat Laptyev-tenger, Jana-öböl
é. sz. 71° 32′ 14″, k. h. 136° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 71° 32′ 14″, k. h. 136° 39′ 11″

A Jana (oroszul: Яна) folyó Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Lénától keletre.

A Kolima vidékén is van egy azonos nevű, de kisebb folyó, ez az Ohotszki-tengerbe ömlik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza: 872 km, vízgyűjtő területe: 238 000 km². Évi közepes vízhozama a torkolatnál kb. 1000 m3/sec.

Két folyó: balról a Dulgalah (hossza 507 km) és jobbról a Szartang (hossza 652 km) találkozásánál kezdődik. Mindkettő a Verhojanszki-hegységben ered, alsó szakaszukon hajózhatók.

A folyó felső szakaszán, a Jana-felföldön széles, mély völgyben halad. Adicsa nevű mellékfolyójának betorkollása után völgye 10 km-re is kiszélesedik, medre mellékágakra bomlik. Lejjebb a Kular-hegység északi szélén folyik keresztül, itt a folyó völgye elkeskenyedik, medrében zúgók jelennek meg, partján helyenként 250–300 m-es sziklafalak magasodnak. Alsó szakaszán a Jana–Ingyigirka-alföldön folyik végig, itt rendkívül kanyargóssá válik, mellékágakra szakadozik és deltatorkolattal ömlik a Laptyev-tenger délkeleti részét képező, sekély vízű Jana-öbölbe. A delta 140 km-rel a torkolat előtt, a Szomadon (Szamadon) nevű mellékág leválásával kezdődik, mely maga is önálló deltát képez. A folyó vízgyűjtő területének északi része tundra, ahol sok ezer kisebb-nagyobb tó található.

Mivel a vízgyűjtő területen télen viszonylag kevés a csapadék, a Jana tavaszi áradásai nem olyan erősek, mint amilyenek Kelet-Szibéria többi nagy folyóin. Legnagyobb részben a nyári esők vizei táplálják, júniustól szeptemberig vonul le az éves vízmennyiség mintegy 96%-a. Október elejétől június elejéig a folyó befagy, alsó szakaszán sok helyen fenékig. A Jana Verhojanszkig hajózható.

Legfontosabb mellékfolyói jobbról az Adicsa, balról a Bitantaj.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó partján nincsenek nagyobb városok.

  • Verhojanszk: folyami kikötő, az egyetlen városi rangú település a folyó partján, bár lakóinak száma alig éri el a kétezer főt. Itt található a Föld északi hidegpólusa, itt (és/vagy Ojmjakonban) mérték ugyanis eddig az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét.
  • Batagaj: kikötő Verhojanszktól 90 km-re északra, lakóinak száma 4300 fő (2008). Ónércdúsítójáról és a környék (részben már kimerült) ónbányáiról nevezetes. A településen 1949-től 1956 végéig kényszermunka tábor működött.[1]
  • Uszty-Kujga: északi kikötő a delta közelében.
  • Nyizsnyejanszk: kikötő a torkolatnál.

2004-ben a Jana folyó környékén orosz régészek kb. harmincezer éves, a Würm-glaciális idejéből való emberi település nyomait tárták fel.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jakutföld földrajza (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  • Jana (orosz nyelven). Nagy Szovjet Enciklopédia. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
  1. A janai ITL (a javító-munka tábor rövidítése). Memorial Társaság (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  2. . múlt-kor történelmi portál, 2004. január 2. (Hozzáférés: 2009. május 26.)