Jakut ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A suruk bicik egy töredéke

A jakut nyelv írása a XIX.XX. század alatt többször módosult. Eredetileg az orosz ábécé volt az írás alapja, melyet többször kiegészítettek, illetve módosítottak az idők folyamán. Ezt a cirill írást egészen 1917-ig használták.

Ekkor áttértek a latin ábécére, de ennek is többféle változatát használták a XX. század elején. A legkülönlegesebb változat Szemjon Novgorodov ábécéje volt, mely az International Phonetic Alphabet-en (IPA ábécén) alapult. Az idők folyamán ez az ábécé is többször megváltozott, maga Novgorodov is több változtatást eszközölt, így például bevezetett négy új betűt, melyek a jakutban meglévő diftongusokat jelölte: /ɯ͡a/ - SakhaIya.gif, /i͡e/ - SakhaIe.gif, /u͡o/ - SakhaUo.png, and /y͡ø/ - w. Ez az ábécé a betűk hosszát az IPA-nak megfelelően a kettősponttal jelölte (a:), és eredetileg nem különböztette meg a kis és nagybetűket.

Ezt a „fonetikus” írást 1929-ben leváltotta az egységes török ábécé.[1]

1939-től ismét bevezették a ma is használatos cirill ábécét, mely az orosz ábécéhez képest 5 különleges betűt használ: Ҕҕ, Ҥҥ, Өө, Һһ, Үү. A hosszú hangokat az írásban kettőzött betűk jelölik. A nazális j-t a mai helyesírás nem jelöli.

A jakut nyelv írásformái az idők során[2]
IPA 1819-1858 1851-1917 1858-1917 1917-1927
(Novgorodov ábécé)
1924-1929 1929-1939
(Egységes török ábécé)
1939-napjainkig Megj.
a Аа Аа Аа a Aa Aa Аа
b Бб Бб Бб b Bb Bb Бб
v Вв - - - - Vv Вв [3]
g Гг Гг Гг g Gg Gg Гг
ɣ, ʁ - Ҕҕ - ʃ SakhaEsh.jpg Ƣƣ Ҕҕ
d Дд Дд Дд d Dd Dd Дд
ɟ - Џџ SakhaDzhe.gif з Зз Çç Дьдь
e, je Ее - Ее - - Ee Ее [3]
jo - - - - - - Ёё [3]
ʒ Жж - - - - Ƶƶ Жж [3]
z Зз - - - - Zz Зз [3]
i Ии,Іі Іі Ии i Ii Ii Ии
j - Јј Йй j Jj Jj Йй
- - - - - -
k Кк Кк Кк k Kk Kk Кк
l Лл Лл Лл l Лл Ll Лл
ʎ - Ll - ʎ Ll - -
m Мм Мм Мм m Mm Mm Мм
n Нн Нн Нн n Nn Nn Нн
ŋ - Ңң Ҥҥ ŋ Ņŋ Ņŋ Ҥҥ
ɲ - Н̕н̕ - ɲ SakhaNje.gif Njnj Ньнь
o Оо Оо Оо ɔ Ɔɔ Oo Оо
ø - Ӧӧ Ёё SakhaOeSmall.png SakhaOe.png Ɵɵ Өө
p Пп Пп Пп p Pp Pp Пп
r Рр Рр Рр r Rr Rr Рр
s Сс Сс Сс s Ss Ss Сс
h - һ - h Hh Hh Һһ
t Тт Тт Тт t Tt Tt Тт
u Уу Уу Уу u Uu Uu Уу
y - Ӱӱ - y Yy Yy Үү
f Фф, Ѳѳ - - - - Ff Фф [3]
x Хх Хх Хх q - - Хх
ʦ Цц - - - - - Цц [3]
ʧ Чч Чч Чч c Cc Cc Чч
ʃ Шш - - - - Şş Шш [3]
ɕː Щщ - - - - - Щщ [3]
◌. Ъъ Ъъ - - - - Ъъ [3]
ɯ Ыы Ыы Ыы ɯ Ыы Ьь Ыы
◌ʲ Ьь Ьь - - - - Ьь [3]
e Ее Ää Ээ e Ee Əə Ээ
ju Юю Юю - - - - Юю [3]
ja Яя Яя - - - - Яя [3]

Átírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázat a ma használatos cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.

nagy-
betű
kis-
betű
betűnév ISO 9[4] ALA-LC[5] KNAB[6] Allworth[7] Magyaros[8]
А а а a a a a a
Б б бе b b b b b
В в ве v v v v v
Г г ге g g g g g
Ҕ ҕ ҕе ğ gh ğ gh g
Д д де d d d d d
Дь дь дье d' d' dj j gy
Е е йе e e é ye, e[9] e
Ё ё йо ë ë ë - jo
Ж ж же ž zh ž zh zs
З з зе z z z z z
И и ньэбд и i i i i i
Й й и краткый j ĭ j y j
К к ка k k k k k
Л л эл l l l l l
М м эм m m m m m
Н н эн n n n n n
Ҥ ҥ эҥ ng ŋ ng ng
Нь нь энь n' n' nj ny ny
О о о o o o o o
Ө ө ө ô ȯ ö ö ö
П п пе p p p p p
Р р эр r r r r r
С с эс s s s s sz
Һ һ һа h h
Т т те t t t t t
У у у u u u u u
Ү ү ү ù ü ü ü
Ф ф эф f f f f f
Х х ха h kh h kh h
Ц ц це c ts c ts c
Ч ч че č ch č ch cs
Ш ш ша š sh š sh s
Щ щ ща ŝ shch šč shch scs
Ъ ъ йорд знак " " " " -
Ы ы ы y y y ï i
Ь ь ньэбд знак ' ' ' ' -
Э э э è ė e ë e
Ю ю йу û iu yu ju
Я я йа â ia ya ja

Egykori latin ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1929-es változat sorrendje a következő volt: Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Xx, Ii, Jj, Kk, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Yy, Vv, Zz, Ƶƶ, Ьь.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Yakut language. Minority languages of Russia on the net. (Hozzáférés: 2007. május 18.)
  2. Петров, Н.Е.. Вопросы Совершенствования Алфавитов Тюкских Языков СССР (Orosz nyelven). Академия наук СССР (1972) 
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m Csak orosz eredetű szavakban található
  4. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  5. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  6. Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
  7. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
  8. A Magyar Tudományos Akadémia által ajánlott átírás
  9. Szó elején ye, máshol e

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]