Izoamil-acetát
| Izoamil-acetát | |
|---|---|
| IUPAC név | 3-metil-1-butilacetát |
| Más nevek | izopentil-acetát banánolaj izopentil-etanoát körte esszencia 3-metil-butil-acetát 3-metil-butil-etanoát |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [123-92-2] |
| ChemSpider | 29016 |
| SMILES | O=C(OCCC(C)C)C |
| InChI | InChI=1/C7H14O2/c1-6(2)4-5-9-7(3)8/h6H,4-5H2,1-3H3 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C7H14O2 |
| Moláris tömeg | 130,19 g/mól |
| Sűrűség | 0,876 g/cm³ |
| Olvadáspont |
−78 °C, 195 K, -108 °F |
| Forráspont |
142 °C, 415 K, 288 °F |
| Veszélyek | |
| NFPA 704 |
|
| Lobbanáspont | 25 °C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az Izoamil-acetát (más néven izopentil-acetát) színtelen, körteszagú és higított állapotban körteízű, gyúlékony folyadék. Vízben kis mértékben, szerves oldószerekben jól oldódik. A természetben is megtalálható a banán olajában.
Tartalomjegyzék |
Előállítás [szerkesztés]
Az izoamil-acetát az izoamil-alkohol és az ecetsav észtere. Ezekből állítják elő általában kénsav katalizátorral (Fischer-féle észterizálás):
Felhasználás [szerkesztés]
Az élelmiszeripar gyümölcsaromaként, a hadsereg gázálarc tesztelésére használja (mert gőzei köhögésre ingerelnek, viszont csak kis mértékben mérgező). Oldószerként régi olaj- és lakkfestékek eltávolítására is alkalmas.
A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő feromon egyik vegyülete, mellyel vonzzák és csípésre ösztönzik egymást.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isoamyl_acetate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Lásd még [szerkesztés]
- Fehér Erika: Oldószermérnökség alkalmazása izoamil-acetát enzimatikus előállítására - doktori értekezés
- Gubicza László: Nem konvencionális közegekben lejátszódó enzimkatalikus észterezési reakciók vizsgálata - doktori értekezés
Forrás [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. Műszaki Könyvkiadó, 1963. Tévesen az Amil-acetát szócikknél.

