Istár-kapu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Istár-kapu
Az Istár-kapu erődítménye és a felvonulási út madártávlatból

Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.

Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeumban kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
  • Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
  • Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
  • Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ischtar-Tor témájú médiaállományokat.