Ikozán
 |
Ezt a szócikket be kellene dolgozni az Eikozán szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. |
Az ikozán vagy közismertebb nevén didekil, eikozán, húsz szénatomos, nyílt láncú, telített, úgynevezett paraffin szénhidrogén, a kőolaj és az abból készült gázolaj termékek egyik komponense. A többi komponenshez képest nagyobb jelentőséggel bír, mert a gázolajok gyulladási hajlamának jellemzésére szolgáló ikozánszám meghatározásának egyik referenciamolekulája.
Előállítása és felhasználása[szerkesztés]
A gyakorlatban rendkívül ritkán állítják elő és használják a tiszta ikozánt. Előállítása legkönnyebben a kőolaj atmoszferikus, illetve vákuumdesztillációja során keletkező gázolaj párlatokból további desztillációs, extrakciós és molekulaszitás eljárásokkal lehetséges. A nagy tisztaságú cetánt speciális gázolaj vizsgálatokhoz használják fel. A cetánt főként a kőolajfinomítás során kapott különböző szénhidrogén elegyekben, főként gázolaj termékek keverőkomponenseként használják fel.
| ikozán | ||
| IUPAC-név | ikozán | |
| Más nevek | n-hexadekán, cetán | |
| Kémiai azonosítók | ||
| CAS-szám | 544-76-3 | |
| PubChem | 11006 | |
| ChemSpider | 10540 | |
| EINECS-szám | 208-878-9 | |
| MeSH | b-ikozane | |
| ChEBI | 45296 | |
| RTECS szám | ML9200000 | |
| ||
| ||
| Gmelin | 103739 | |
| UNII | F8Z00SHP6Q | |
| ChEMBL | 134994 | |
| Jmol 3D képek | 1 | |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | ||
| Kémiai képlet | C20H42; CH3(CH2)20CH3 | |
| Moláris tömeg | 22644 | |
| Megjelenés | színtelen, benzinszagú test | |
| Halmazállapot | szilárd | |
| Sűrűség | 2,43 g/cm³ | |
| Olvadáspont | 180 °C (391 K) | |
| Forráspont | 1287 °C (1560 K) | |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan (20 °C) | |
| Oldószerei | apoláris szerves oldószerek | |
| Törésmutató (nD) | 1,4329 (589 nm, 25 °C) | |
| Viszkozitás | 7 mm²/s² (40 °C, kinematikai) | |
| Gőznyomás | 0,01 kPA (20 °C) | |
| kH | 43 nmol/Pa·kg | |
| Megoszlási hányados | n-oktanol/víz
8,25 (20°C) | |
| Kristályszerkezet | ||
| Molekulaforma | lineáris | |
| Termokémia | ||
| Std. képződésientalpia ΔfH |
−458,3—454,3 kJ/mol | |
| Standard molárisentrópia S |
586,18 J/mol·K | |
| Hőkapacitás, C | 499,72 J/mol·K | |
| Veszélyek | ||
| MSDS | VWR 7668487 | |
| EU osztályozás | Xn | |
| NFPA 704 | 3
1 0 | |
| R mondatok | R65, R66 | |
| S mondatok | S23, S24, S62 | |
| Lobbanáspont | 135 °C (408 K) | |
| Öngyulladásihőmérséklet | 215 °C (488 K) | |
| Robbanási határ | 0,4–6,5% | |
| Rokon vegyületek | ||
| Rokon vegyületek | izocetánpentadekánheptadekánantracén | |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. | ||