Ida Lvovna Rubinstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ida Lvovna Rubinstein
Született1883. szeptember 21.[1]
Harkiv
Elhunyt1960. szeptember 20. (76 évesen)[2][3][4][5][6]
Vence
Állampolgársága
ÉlettársaRomaine Brooks
Foglalkozása
  • koreográfus
  • balett-táncos
  • színházi színész
  • impresszárió
  • művészeti modell

A Wikimédia Commons tartalmaz Ida Lvovna Rubinstein témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ida Rubinstein (Ида Львовна Рубинштейн) (Harkiv, 1883. szeptember 21.Vence, 1960. szeptember 20.) orosz zsidó táncosnő, korának ünnepelt sztárja volt. Számos jelentős 20. századi zenés színpadi mű (Debussy, Honegger, Stravinsky) ihletője vagy megrendelője. Azt mondják, ő inspirálta Maurice Ravel Boléro című művét is. Először Szentpéterváron, majd Gyagilev Cári Orosz Balettjánál, később Párizsban aratta sikereit.

Kiemelkedő képzőművészek képek sokaságán örökítették meg alakját.

Életrajz[szerkesztés]

Családja gazdag nagykereskedőkből állt, remek személyes kapcsolatokkal rendelkeztek. Támogatták az egyházat és a kultúrát.

1888-ban elvesztette anyját, majd 1892-ben apját is. Nagybátyja nevelte, aki 1894-ben halt meg. Ekkor Pétervárra költözött idősebb másodunokatestvéréhez. 1904-1907 között színházművészetet tanult, majd 1907-08-ban magán táncórákra járt Fokinhoz(wd).

Először 1904-ben lépett színpadra (még álnéven) az Antigoné c. darabbal, ami csak egy előadást ért meg, de ezzel kezdődött hosszan tartó együttműködése Leon Bakszttal, a világhírűvé vált díszlet- és jelmeztervezővel.

Glazunov zenéjére 1908-ban eltáncolta volna Oscar Wilde Saloméját a Mihajlovszkij Színházban. Az előadás elmaradt, de később nyilvánosság elé került a pétervári Konzervatóriumban. Mejerhold(wd) állította színpadra Fokin koreográfiáját. A Hét fátyol tánc közben szinte teljesen levetkőzött, amivel botrányt okozott. Viszont ebben fedezte föl Gyagilev. Ezután került a Cári Baletthoz.

1909-1911 között volt Gyagilev társulatának tagja. Először a Kleopatra c. előadásban lépett fel Anna Pavlova és Vaclav Nyizsinszkij mellett, Párizsban. A következő darab a Seherezádé volt (Rimszkij-Korszakov).

1911-ben elhagyta a Cári Balettot és saját együttest alapított.

Ida Rubinstein 1934-ben vonult vissza. Színpadon prózai szerepeket is alakított, görög tragédiákban is játszott, és például 1924-ben fellépett a Sarah Bernhardt Színházban A kaméliás hölgy címszerepében is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. RIA Novosztyi (orosz nyelven). Rosszija Szevodnya
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. https://dezede.org/individus/rubinstein-2/

További információk[szerkesztés]

Ivan Korzsev: Ida (festett műkő, szövet) „Hét fátyol tánc” (Glazunov: Salome)