Id. Szőgyény-Marich László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Id. Szőgyény-Marich László
Az idősebb Szőgyény-Marich László portréja a Vasárnapi Újságban

Magyar-szőgyéni és szolgaegyházi idősebb Szőgyény-Marich László (Pest, 1806. január 2. – Székesfehérvár, 1893. november 19.) császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos [1] tanácsos, az aranygyapjas-rend vitéze, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Szőgyény Zsigmond alkancellár és Pászthory Júlia fia. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott a Pesti Egyetemen, ahol már 18 éves korában a bölcsészet doktorává avatták. Pest megyénél kezdett hivatalos pályáján haladva, előbb tiszteletbeli aljegyző, majd tiszteletbeli főjegyző, 1841-től nádori ítélőmester, 1844-től a magyar királyi udvari kancelláriánál előadó tanácsos, majd helytartósági tanácsos, a magyar tanulmányi bizottság elnöke és udvari kancellár lett. Ez utóbbi tisztségéről 1848-ban a magyar udvari kancellária feloszlása után lemondott. 1848-ban nemzetőri kapitány lett, de a harcokban nem vett részt.

1851-ben alakult birodalmi tanácsban kapott tisztséget, ahol a régi magyar alkotmány visszaállítása érdekében tevékenykedett. 1859-ben a megerősített birodalmi tanácsnak alelnöke volt; ekkor többekkel együtt a magyar alkotmány visszaállítása mellett erélyesen küzdött. 1860. október 20-án a magyar udvari kancelláriának újabb visszaállításával második magyar királyi udvari kancellárrá nevezték ki, mely állásról azonban utóbb az országgyűlést feloszlató legfelsőbb leirat következtében önként lemondott.

1855-től a Magyar Tudományos Akadémiának is igazgatósági tagja volt. 1865. szeptemberében fejér vármegyei főispánnak nevezték ki, mely hivatalát 16 évig viselte, részt vett a főrendiház tanácskozásaiban. 1875-tól a főrendiház másodelnöke, utóbb, 1883-tól elnöke volt, ekkor mondott le főispáni jóhivatásáról. 1885-ben vonult vissza főrendiházi elnőkségétől. 1873-tól főkamarásmester, 1884-től tárnokmester, 1888-tól országbíró lett. Az aranygyapjas rend (1885), a Lipót-rend (1875 január 5.) nagy-, a Szent István-rend középkeresztes (1854. április 22.) vitéze.

Családja [szerkesztés]

Felesége Marich Mária, szolgaegyházy Marich István Dávid és krajovai és topolyai báró Kray Franciskának egyetlen leánya, csillagkeresztes hölgy volt. Felesége 1841. január 1-jén fiúsíttatott, minek következtében Szőgyény 1854. július 31-én, majd 1862. január 22-én kelt királyi magyar oklevélben engedélyt kapott a két család nevének és címerének egyesítésére. Ennek értelmében minden leszármazója- legyen az férfi vagy nő- jogosult a magyar-szőgyéni és szolgaegyházi Szőgyény-Marich név viselésére. Házasságukből a következő gyermekek születettek:

  • László (1840-1916)
  • Róza (Bécs, 1843. jún. 7. -)
  • Gyula (Buda, 1846. okt. 16. - Bécs,1862. febr. 19.)
  • Géza (Bécs, 1847. dec. 25.-), császári és királyi kamarás (1878), tárnokmester. Jogi tanulmányait Budapesten és Pozsonyban végezte, majd két évig a Hohenheimi és Magyaróvári Gazdasági Akadémián tanult. 1868-tól Fejér vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1872-től szolgabirája, 1884–1887 Székesfehérvár szabad király város országgyűlési képviselője,a Szabadelvű Párt tagjaként.
  • Júlia (Bécs, 1853. ápr. 26.-), a brünni nemesi alapítvány hölgye, a Székesfehérvári Jótékony Nőegylet[2] védnöke, a székesfehérvári oltáregylet elnöke, Székesfehérvári Katholikus Nő védőegyesület[3] elnöke, az Erzsébet-rend I. osztályú hölgye.
  • Fanny (Csoór, 1856. aug. 12.-), férje, Henze Viktor, császári és királyi huszárkapitány.
  • Mária (Bécs, 1859. febr. 10.), csillagkeresztes hölgy. Férje: gróf Zichy István, császári és királyi kamarás és huszárfőhadnagy
  • Ferenc (Bécs, 1860. dec. 9.- Celldömölk, 1908. augusztus[4]), császári és királyi kamarás, császári és királyi tartalékos huszárhadnagy. Neje, gróf Gorcey-Longuyon Paulina

Munkái [szerkesztés]

  • Emlékiratai. Első kötet 1836-1848. december 2. Kiadták fiai. Bpest, 1903. Színes arcképekkel-, négy fénykép- és I-XXV. okleveles függelékkel.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ (val. b. t.)
  2. ↑ alapítva 1867-ben
  3. ↑ mtdaportal.extra.hu/books/a_fiatalkoruak_tamogatasara_hivatott_ jotekonycelu_intezmenyek.pdf
  4. ↑ Vasárnapi Újság 1908/35

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Id. Szőgyény-Marich László témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Id._Szőgyény-Marich_László&oldid=13560626”