Vireo sclateri
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Hylophilus sclateri Salvin & Godman, 1883 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hylophilus sclateri témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hylophilus sclateri témájú kategóriát. |
A Hylophilus sclateri a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Osbert Salvin és Frederick DuCane Godman írták le 1883-ban. Egyes szervezetek a Vireo nembe sorolják Vireo sclateri néven.[3][4] Tudományos faji nevét Philip Lutley Sclater tiszteletére kapta.
Előfordulása
Dél-Amerika északi részén, Brazília, Guyana, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Megjelenése
Testhossza 12 centiméter, testtömege 10-12,5 gramm.[3]
Természetvédelmi helyzete
Nagy az elterjedési területe, ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a nem fenyegetett kategóriában szerepel.[6]
Jegyzetek
- ↑ Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
Külső hivatkozások
