Humán anyatej oligoszacharidok
Az emberi anyatej oligoszacharidjai (az angol "human milk oligosaccharides" kifejezés alapján: HMO-k), más néven humán tejglikánok, egyszerű cukrok rövid polimerei, amelyek nagy koncentrációban találhatók meg az emberi anyatejben.[1] Az emberi anyatej oligoszacharidjai elősegítik az immunrendszer fejlődését, csökkenthetik a kórokozók fertőzését, javíthatják az agy fejlődését és a kognitív funkciókat.[1] Az emberi anyatej oligoszacharid összetétele a bifidobaktériumok és más baktériumok szelektív stimulálásával alakítja a csecsemő bélmikroflóráját.[2] Az anyatej oligoszaccharidok ma már megtalálhatók bizonyos modern babatápszerekben, bár jellemzően kisebb koncentrációban és szegényebb összetételben, mint az anyatejben.[3]
Funkciójuk[szerkesztés]
Az anyatej más komponenseivel ellentétben, az anyatej oligoszacharidokat a csecsemők nem tudják megemészteni. Ugyanakkor úgynevezett prebiotikus funkcióval rendelkeznek, azaz a bélrendszerben élő baktériumok (elsősorban bifidobaktériumok) tápanyagaként szolgálnak.[4] A bifidobaktériomok dominanciája a bélben biztosítja az egészséges bélrendszer működését, valamint megakadályozza a kórokozók elszaporodását.[1] Friss kutatások szerint az anyatej oligoszacharidok megakadályoznak bizonyos vírusos és bakteriális fertőzéseket ill. csökkentik a hasmenéses (pl. norovírus által okozott) és felsőlégúti fertőzések előfordulását a csecsemőknél.[5]
Előfordulásuk[szerkesztés]
A kutatások azt mutatják, hogy az anyatej oligoszacharidok nagyobb mennyiségben fordulnak elő az emberi anyatejben, mint más emlős állatok tejében, ráadásul kémiai szerkezetük összetettebb és változatosabb.[6] Általánosságban a főemlősök tejében lévő oligoszacharidok összetettebbek és változatosabbak, mint a nem főemlősökében lévők.[1]
Az anyatej oligoszacharidjai (HMO-k) a laktóz és a zsír után a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló szilárd komponenst (vízben oldva, emulgeálva vagy szuszpendálva) alkotják az anyatejben.[7] A HMO-k 11,3–17,7 g/l koncentrációban vannak jelen az anyatejben, a laktációs (szoptatási) szakasztól függően.[8] Körülbelül 200, kémiai szerkezetében eltérő humán tej oligoszacharid ismert, amelyek fukozilált, szialilezett és semleges alapú oligoszacharid csoportokba sorolhatók. Az anyatej oligoszacharidjainak összetétele az anyatejben egyedi (azaz genetikai felépítés szerint egyénileg eltérő), és a szoptatás ideje alatt változik. A nők 80%-ánál a leggyakrabban előforduló oligoszacharid a 2'-fukozil-laktóz, amely körülbelül 2,5 g/l koncentrációban van jelen az emberi anyatejben; egyéb nagy mennyiségben előforduló oligoszachadok közé tartozik a lakto-N-tetraóz, a lakto-N-neotetraóz és a lakto-N -fukopentaóz.[9]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c d Bode (2012). „Human milk oligosaccharides: every baby needs a sugar mama”. Glycobiology 22 (9), 1147–1162. o. DOI:10.1093/glycob/cws074. PMID 22513036.
- ↑ Bezirtzoglou (2011. december 1.). „Microbiota profile in feces of breast- and formula-fed newborns by using fluorescence in situ hybridization (FISH)”. Anaerobe 17 (6), 478–482. o. DOI:10.1016/j.anaerobe.2011.03.009. ISSN 1075-9964. PMID 21497661.
- ↑ Bosheva, Miroslava, Aleksander (2022. július 6.). „Infant Formula With a Specific Blend of Five Human Milk Oligosaccharides Drives the Gut Microbiota Development and Improves Gut Maturation Markers: A Randomized Controlled Trial”. Frontiers in Nutrition 9. DOI:10.3389/fnut.2022.920362. ISSN 2296-861X. PMID 35873420.
- ↑ Le Doare, Kirsty, Aisha (2018. február 28.). „Mother’s Milk: A Purposeful Contribution to the Development of the Infant Microbiota and Immunity”. Frontiers in Immunology 9, 361. o. DOI:10.3389/fimmu.2018.00361. ISSN 1664-3224. PMID 29599768.
- ↑ Triantis, Vassilis, R. J. Joost (2018. május 3.). „Immunological Effects of Human Milk Oligosaccharides”. Frontiers in Pediatrics 6. DOI:10.3389/fped.2018.00190/full. ISSN 2296-2360.
- ↑ Nannan Tao (2012. április 1.). „Evolutionary Glycomics: Characterization of Milk Oligosaccharides in Primates”. J Proteome Res 10 (4), 1548–1557. o. DOI:10.1021/pr1009367. PMID 21214271.
- ↑ Chen (2015). „Human Milk Oligosaccharides (HMOS): Structure, Function, and Enzyme-Catalyzed Synthesis”. Advances in Carbohydrate Chemistry and Biochemistry 72, 113–190. o. DOI:10.1016/bs.accb.2015.08.002. PMID 26613816.
- ↑ Soyyılmaz (2021. augusztus 9.). „The Mean of Milk: A Review of Human Milk Oligosaccharide Concentrations throughout Lactation” (angol nyelven). Nutrients 13 (8), 2737. o. DOI:10.3390/nu13082737. ISSN 2072-6643. PMID 34444897.
- ↑ Miesfeld, Roger L.. Biochemistry, McEvoy, Megan M., First (2017. július 1.). ISBN 978-0-393-61402-2. OCLC 952277065
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Human milk oligosaccharide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.