Horst Mahler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horst Mahler
Született1936. január 23. (88 éves)[1][2][3]
Haynau
Bűncselekmények részletei
Modus operanditerrocselekmények
bankrablás
Országok Németország
Időszak1970–1972
Őrizetbe véve1972-1980
Büntetésbörtön
A Wikimédia Commons tartalmaz Horst Mahler témájú médiaállományokat.

Horst Mahler (Haynau, 1936. január 23. –) ügyvéd, a Vörös Hadsereg Frakció nyugatnémet szélsőbaloldali terrorszervezet, később a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) tagja. Hosszú időt töltött börtönben.

Baloldaliként[szerkesztés]

Horst Mahler középosztálybeli családból származik, apja fogorvos volt. Családjával 1945-ben elmenekült Sziléziából. 1949-ben Nyugat-Berlinbe költöztek. A Szabadegyetemen jogásznak tanult. Csatlakozott a Németország Szociáldemokrata Pártjához, és Berlin Charlottenburgban az ifjúsági szervezetet vezette. Később kizárták a pártból, mivel alapítója lett a Német Szocialista Diákszövetségnek (SDS). Diplomázása után először egy ügyvédi irodában dolgozott, majd önálló praxist indított. Elsősorban vállalati ügyekkel foglalkozott, majd a Rudi Dutschke radikális baloldali diákvezér által meghirdetett parlamenten kívüli ellenzék tevékenységét támogatta.[4]

Társalapítója volt az első szocialista jogász munkaközösségnek, és részt vett a A Rudi Dutschke-merénylet utáni zavargásokban. 1969-ben ő védte Andreas Baadert és Gudrun Ensslint, és velük együtt alapította meg a Vörös Hadsereg Frakciót. 1970-ben tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 75 ezer márka megfizetésére ítélték különböző bűncselekmények miatt. Mahler a frissen szabadul Baaderrel, Ensslinnel és Ulrike Meinhoffal Jordániába menekült, ahol palesztin radikálisoktól fegyveres kiképzést kapott.[4]

Két hónap múlva Berlinben letartóztatták. 1972 októberében 12 évre ítélték bankrablások és bűnszervezet alapítása, finanszírozása miatt. Mahler 1980-ig maradt őrizetben. 1978-tól a későbbi kancellár, Gerhard Schröder képviselte, akinek sikerült elérnie, hogy 1988-tól Mahler folytathassa ügyvédi karrierjét. A börtönben elfordult a Vörös Hadsereg Frakciótól. 1977-ben azt írta, hogy ezt a marxizmus–leninizmus forradalmi dogmái alóli belső felszabadulással érte el.[4]

Jobboldaliként[szerkesztés]

1998-ban, meglepetésre írása jelent meg a Junge Freiheit című jobboldali újságban, amelyben párhuzamot húzott az 1968-as baloldali diákmozgalmak és az újraéledő német nacionalizmus között. 2000-ben bejelentette csatlakozását a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párthoz, és a mozgalom egyik vezető ideológusa lett. Antiszemita nézeteket hirdetett, tagadta a holokausztot, náci kárlendítéssel támasztotta alá nyilvánosság előtt hangoztatott tételeit.[4] Mahlert antiszemita propaganda miatt 2007-ben, majd 2009-ben is börtönbüntetésre ítélték. Betegsége miatt 2015-ben kiengedték a börtönből, azonban 2016-ban a maradék büntetésének letöltése mellett döntöttek. A jobboldali magyar kormányban bízva Orbán Viktortól kért menedékjogot.[5] 2017 májusában Magyarországra szökött, azonban Sopronban a rendőrség elfogta.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b c d WSWS
  5. http://hvg.hu/itthon/20170515_menedeket_kert_orbantol_nemet_szelsojobbos
  6. Márk, Herczeg: Sopronban fogták el a 81 éves német nácit, aki Orbánt a magyar nép Führerének nevezve politikai menedékjogot kért. 444, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 16.)

Források[szerkesztés]