Ugrás a tartalomhoz

Hidrogén-asztatid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. június 15., 16:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
Hidrogén-asztatid

A hidrogén-asztatid szerkezeti képlete a kötéshosszal

A hidrogén-asztatid pálcikamodellje

A hidrogén-asztatid kalottamodellje
Kémiai azonosítók
PubChem 23996
ChemSpider 22432
ChEBI 30418
SMILES
[AtH]
InChI
1/AtH/h1H
InChIKey PGLQOBBPBPTBQS-UHFFFAOYSA-N
Gmelin 532398
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HAt
Moláris tömeg 211,00 g/mol
Rokon vegyületek
Azonos kation hidrogén-bromid

hidrogén-klorid
hidrogén-fluorid
hidrogén-jodid

Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A hidrogén-asztatid, más néven asztácium-hidrid szervetlen vegyület, képlete HAt.[1]

Kémiai tulajdonságai nagyon hasonlítanak a többi hidrogén-halogenidére. A HAt a legerősebb sav köztük, használatát azonban korlátozza, hogy könnyen elemeire bomlik,[2] és hogy az asztácium izotópjainak rövid a felezési ideje. Mivel a hidrogén és az asztácium elektronegativitása körülbelül egyenlő, és At+ iont is észleltek már,[3] disszociációjakor könnyen előfordulhat, hogy a negatív töltésen a hidrogénen lesz. A hidrogén-asztatiddal így az alábbi reakció mehet végbe:

2 HAt → H+ + At + H + At+ → H2 + At2

A reakció terméke hidrogéngáz és a csapadékként kiváló elemi asztácium. A hidrogén-halogenidek képződési entalpiája csökken, ahogy a halogén rendszáma nő. Míg a hidrogén-jodid oldata stabil, a HAt oldat egyértelműen kevésbé stabil, mint a víz–hidrogén–asztácium rendszer, ráadásul az asztácium okozta radiolízis is felbonthatja a H−At kötést.

Az asztáciumnak nincs stabil izotópja, a legstabilabb asztácium-210 izotóp felezési ideje is csak 8,1 óra, ami rendkívül megnehezíti a vele való munkát,[4] hiszen gyorsan más elemekké alakul át.

Jegyzetek

  1. PubChem, "astatane - Compound Summary", accessed July 3, 2009.
  2. Fairbrother, Peter, "Re: Is hydroastatic acid possible?" Archiválva 2011. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, accessed July 3, 2009.
  3. Advances in Inorganic Chemistry, Volume 6 by Emeleus, p.219, Academic Press, 1964 ISBN 0-12-023606-0
  4. Gagnon, Steve, "It's Elemental", accessed July 3, 2009.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen astatide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.