Hidrogén-asztatid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hidrogén-asztáciumid szócikkből átirányítva)
Hidrogén-asztatid
Hydrogen-astatide-2D-dimensions.svg
A hidrogén-asztatid szerkezeti képlete a kötéshosszal
Hydrogen-astatide-3D-balls.svg
A hidrogén-asztatid pálcikamodellje
Hydrogen-astatide-calculated-3D-sf.svg
A hidrogén-asztatid kalottamodellje
Kémiai azonosítók
PubChem 23996
ChemSpider 22432
ChEBI 30418
Gmelin 532398
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HAt
Moláris tömeg 211,00 g/mol
Rokon vegyületek
Azonos kation hidrogén-bromid

hidrogén-klorid
hidrogén-fluorid
hidrogén-jodid

Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A hidrogén-asztatid, más néven asztácium-hidrid szervetlen vegyület, képlete HAt.[1]

Kémiai tulajdonságai nagyon hasonlítanak a többi hidrogén-halogenidére. A HAt a legerősebb sav köztük, használatát azonban korlátozza, hogy könnyen elemeire bomlik,[2] és hogy az asztácium izotópjainak rövid a felezési ideje. Mivel a hidrogén és az asztácium elektronegativitása körülbelül egyenlő, és At+ iont is észleltek már[3], disszociációjakor könnyen előfordulhat, hogy a negatív töltésen a hidrogénen lesz. A hidrogén-asztatiddal így az alábbi reakció mehet végbe:

2 HAt → H+ + At + H + At+ → H2 + At2

A reakció terméke hidrogéngáz és a csapadékként kiváló elemi asztácium. A hidrogén-halogenidek képződési entalpiája csökken, ahogy a halogén rendszáma nő. Míg a hidrogén-jodid oldata stabil, a HAt oldat egyértelműen kevésbé stabil, mint a víz–hidrogén–asztácium rendszer, ráadásul az asztácium okozta radiolízis is felbonthatja a H−At kötést.

Az asztáciumnak nincs stabil izotópja, a legstabilabb asztácium-210 izotóp felezési ideje is csak 8,1 óra, ami rendkívül megnehezíti a vele való munkát,[4] hiszen gyorsan más elemekké alakul át.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. PubChem, "astatane - Compound Summary", accessed July 3, 2009.
  2. Fairbrother, Peter, "Re: Is hydroastatic acid possible?", accessed July 3, 2009.
  3. Advances in Inorganic Chemistry, Volume 6 by Emeleus, p.219, Academic Press, 1964 ISBN 0-12-023606-0
  4. Gagnon, Steve, "It's Elemental", accessed July 3, 2009.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen astatide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.