Heroica Zitácuaro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heroica Zitácuaro
Mexico.Mich.Zitacuaro.01.jpg
Heroica Zitácuaro címere
Heroica Zitácuaro címere
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Michoacán
Régió Oriente
Község Zitácuaro
Irányítószám 61500
Körzethívószám 715
Népesség
Teljes népesség 84 307 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1800–2000 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Heroica Zitácuaro (Mexikó)
Heroica Zitácuaro
Heroica Zitácuaro
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 26′ 12″, ny. h. 100° 21′ 28″Koordináták: é. sz. 19° 26′ 12″, ny. h. 100° 21′ 28″
Heroica Zitácuaro (Michoacán)
Heroica Zitácuaro
Heroica Zitácuaro
Pozíció Michoacán térképén
Heroica Zitácuaro honlapja

Heroica Zitácuaro (röviden Zitácuaro) város Mexikó Michoacán államának Oriente régiójában, lakossága 2010-ben meghaladta a 84 000 főt.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zitácuaro Michoacán állam keleti szélén, a Vulkáni-kereszthegység csúcsai között helyezkedik el a Quencio-völgyben, közel México állam határához. A város területén a felszín nyugatról kelet felé emelkedik, nyugaton 1800 méteres tengerszint feletti magasságot ér el, míg keleten ennél több száz méterrel is magasabb, környékén pedig 3300 m-ig emelkedő csúcsok találhatók.[3][4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata meleg, de nem forró és viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 25 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 33 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14,9 és a májusi 20,9 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Az évi átlagosan 1000 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.


Zitácuaro éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 27,2 30,6 31,6 32,2 32,7 30,9 26,0 28,9 25,8 25,4 30,0 27,2 32,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 21,3 23,1 25,6 27,8 27,9 24,2 22,1 22,2 21,9 22,2 22,3 21,2 23,5
Átlaghőmérséklet (°C) 14,9 16,1 18,2 20,3 20,9 19,2 17,6 17,6 17,4 17,0 16,4 15,1 17,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 8,5 9,2 10,9 12,7 14,0 14,2 13,2 13,1 13,0 11,7 10,5 9,1 11,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) 2,0 3,2 6,0 7,8 9,2 10,6 10,2 11,0 8,3 5,2 3,4 2,0 2,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 42 57 6 14 47 211 188 166 155 83 19 7 995
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 66 983
1995 74 824
2000 76 771
2005 78 821
2010 84 307

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festmény a zitácuarói juntáról a községi palotában

A város nevének eredetére több elmélet létezik. Van, aki szerint jelentése kötél, van, aki szerint rejtett hely, de a legvalószínűbb, hogy az otomik és a csicsimékek nyelvéből származó tzita, cue és ro szavakból származik, ami alapján jelentése ősök szentélyének helye.

A környék első lakói a pirinda, a mazava és az otomi törzsekhez tartoztak, majd 1330 körül az Yringari vezette taraszkók szállták meg. A spanyol hódítók érkezésekor a helyiek beszálltak az ellenük folyó küzdelembe, és Cuanicuti vezetésével még a Tenochtitlánt védelmező aztékokkal is szövetséget kötöttek. A 16. század közepén azonban a ferences hittérítőknek sikerült meghódítaniuk a helyiek többségének lelkét.

1765-ben az összefoglaló néven Villa de San Juan Tzitacuarónak nevezett város 11 részből állt: San Juan, San Andrés, San Mateo del Rincón, San Bartolomé, San Francisco el Nuevo, San Felipe, San Miguel Timbineo, San Francisco Quatepec, San Miguel Chichimiquillas, Santa María és a két templommal rendelkező Santa Isabel de Chandio.

Zitácuaro fontos szerepet játszott az 1810-ben kitört függetlenségi háborúban. 1811-ben Benedicto López fegyveres felkelést kezdett a városban, majd átadta a települést az észak felől ideérkező Ignacio López Rayónnak, aki a környékről élelmiszert és takarmányt gyűjttetett be, eltorlaszoltatta a városba vezető utakat és árkot ásatott a város köré. Rayón augusztus 19-én hívta életre a Legfelsőbb Amerikai Nemzeti Juntát, azaz a zitácuarói juntát, ami a függetlenségi felkelők egyik első kormányzati szerve volt. A spanyolok azonban Félix María Calleja vezetésével 1812 januárjának első napjaiban elfoglalták a várost, így a junta tagjai menekülésre kényszerültek. Az új megszállók felgyújtották a várost.[6]

Zitácuaro község 1831. december 10-én jött létre. 1855. április elsején újra felgyújtották a várost: ezúttal Antonio López de Santa Anna hívei, bosszúból azért, mert a lakosság a szabadelvű pártot támogatta. A harmadik felgyújtásra 1865-ben került sor: a tettesek a francia megszálló csapatok voltak, akik Zitácuaro kivételével már egész Michoacán államot birtokukba kerítették. Ennek a háborúnak az idején México állam kormányzója, Vicente Riva Palacio Tolucából Zitácuaróba menekült, ahol találkozott a franciaellenes gerillaharcosokkal.

1858. november 17-én a függetlenségi háborúban tanúsított érdemeiért a városa megkapta a Ciudad de la Independencia (A függetlenség városa) címet, majd 1868. április 20-án Benito Juárez az Heroica (hősies) előtagot adományozta neki, amit hivatalos megnevezésekben azóta is használnak.[4]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községi palota és egy szökőkút

A város nem kimondott turisztikai célpont, múzeumai sincsenek, de megtekinthető például a községi palota, ahol egy falfestmény emlékezik a zitácuarói juntára.

Minden évben a szokásos vallási ünnepeken kívül február 5-én mezőgazdasági, kereskedelmi és kézművesfesztivált tartanak, augusztus 19-én pedig megemlékeznek a juntáról is.[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Zitácuaro község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  4. ^ a b c E-Local–INAFED kormányzati oldal – Zitácuaro község. (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  6. Miguel Ángel Fernández Delgado: El bicentenario de la Junta de Zitácuaro (spanyol nyelven). INEHRM. (Hozzáférés: 2014. április 15.)