Henry van de Velde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry van de Velde

Henry van de Velde (teljes nevén Henry van de Velde )(Antwerpen, 1863. április 3.Zürich, 1957. október 15.) belga építész, bútorkészítő. Az Art Nouveau kialakulásához - Victor Horta mellett - nagyban hozzájárult.

Általános jellemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először ő is festőnek tanult Antwerpenben, majd építészetettel és iparművészettel folytatta tanulmányait. 1895-ben építette meg saját házát Brüsszelben. 1896-ban mutatta be lakberendezési tárgyait Samuel Bing galériájában, a párizsi "L'Art Nouveau"-ban. Ekkor tett szert nemzetközi hírnévre.

1898-ban egy avantgárd klub, a "Le Vignt" tagja lett, ahol megismerkedett az angol "Arts and Crafts" mozgalommal, William Morris képviselőjeként.

Több könyvet és esszét is megjelentetett eredeti művészeti elképzeléseiről. Ezek:

  • Le Déblaiement d'Art (1895)
  • Renaissance in Arts end Crafts (1901)
  • Vom neuen Stil (1907)

Nagyrészt Németországban dolgozott, ahol igen nagy megbecsültségnek örvendett. 1900-ban megnyitotta brüsszeli műhelyének fiókját Berlinben. 1902-ben meghívták Weimarba, egy Arts and Crafts- elvű iskola alapításhoz. Az iskola 1906-tól 1914-ig az ő irányításával működött, és később mint Bauhaus vált a modern mozgalmak központjává.

A modernizmus és funkcionalizmus előfutáraként és teoretikusaként Henry van de Velde az Art Nouveau mozgalom vezető iparművésze volt. Kidolgozta személyes kortárs stílusát az építészetben, és bútortervezésben. Az első absztrakt stílusú Art Nouveau művészként a forma és a funkció egyesítésének koncepcióját fejlesztette ki.

A tárgyak óriási skálájában tervezett, úgymint építészeti munkák, egységes belső dekoráció, bútor, kerámia, fémmunkák és ékszerek. Bútortervezései lineárisak, innovatív dekorációkkal és kifejező ornamentikával részletezettek melyeket erős tradicionális elemekkel kevert.

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Van de Velde House, Brüsszel, Belgium (1895)
  • Havana Company Store, Berlin, Németország (1899)
  • Interior of Folkwang Museum, Hagen (1900)
  • University Library, Ghent, Belgium (1935)

Bútorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • U.N. "Babszem-íróasztal" és deolgozószoba-belső.
  • íróasztakok és székek tölgyből, bronzból, rézből és bőrből, velük társított elektromos lámpákkal és fémmunkákkal,
  • fa karosszékek bőr díszítéssel

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(ideiglenes) [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9]

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  •  ? honnan
  •  ? honnan
  • Szerk.: A századvég és századelő (A művészet története sorozat) – Bp. 1988. Corvina K. – ISBN 963-13-2393-5
  • K. J. Sembach: Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN / Vince K. - ISBN 3-8228-2023-7
  • Szerk.: Művészettörténeti ABC – Bp. 1961, Akadémiai / Terra K - ….
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933. Reform und Avantgarde - Taschen, Köln 2006. - ISBN 3-8228-2222-1
  • Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet - Bp. 1961. Műszaki K. - ETO 72 036
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) (p. 41, 43, 45, 47, 103, 117, - R. Piper & Co. Verlag, München 1957.
  • Művészlexikon (4/p.699) – Corvina K. Bp. 1995 - ISBN 963 13 3967 X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]