Heinrich Brunner
| Heinrich Brunner | |
 | |
| Heinrich Brunner | |
| Született | 1840. június 21.[1][2][3][4][5] Wels[6][7] |
| Elhunyt | 1915. augusztus 11. (75 évesen)[1][2][3][4][8] Bad Kissingen[9] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a porosz felsőház tagja |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Berlin |
 | |
| Heinrich Brunner aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Brunner témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heinrich Brunner (magyarosan Brunner Henrik[11]) (Wels, Felső-Ausztria, 1840. június 21. – Bad Kissingen, (Unterfranken) 1915. augusztus 11.) osztrák jogtörténész, egyetemi tanár.
Életpályája
Apja, Wenzel Brunner, korán meghalt és Heinrich Brunner özvegyen maradt édesanyjának 10 gyermekről kellett gondoskodnia. Brunner 1851 és 1858 között Linzben járt középiskolába, majd a bécsi egyetem jogi karán szerzett diplomát 1864-ben.
Brunner 1866-ban kapta egyetemi tanári kinevezését. Lembergben, Prágában, Straßburgban tanított. 1872-től a berlini Humboldt Egyetem tanára, 1896 - 1897-ben az egyetem rektora volt. 1896-ban ő lett a Deutsches Rechtswörterbuch (DRW) szerkesztőbizottságának elnöke. Idősebb korában számos kitüntetést és elismerést kapott.(A porosz akadémia tagja, Wels díszpolgára stb.)
1876-ban kötött házasságot Anna von Tiedemann-nal[12] Hat fiúgyermekük és két leányuk született, közülük a legfiatalabb fiú és a két lány már gyermekkorukban meghaltak.
Kutatási területe
Főleg a német, francia, normann és az anglo-normann jogtörténettel foglalkozott.
Főbb művei
- Die Entstehung der Schwurgerichte (Berlin, 1872)
- Rechtsgesch. d. röm. und germ. Urkunde (1880)
- Deutsche Rechtsgeschichte
Források
- A Pallas nagy lexikona
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бруннер Генрих, 2015. szeptember 28.
- ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ 11866770X
- ↑ A Pallas nagy lexikona
- ↑ élt 1848. április 13. - 1912. december 13.
Irodalom
- Brunner, Heinrich. In: Gerd Kleinyeher, Jan Schröder (Hrsg.): Deutsche und Europäische Juristen aus neun Jahrhunderten. 5. Auflage. Heidelberg 2008, S. 488.
- Festschrift Heinrich Brunner zum siebzigsten Geburtstag. dargebracht von Schülern und Verehrern. Verlag Böhlau, Weimar, 1910. (Nachdruck: Verlag Keip, Frankfurt am Main, 1987)
- Johannes Liebrecht: Heinrich Brunner (1840–1915). In: Stefan Grundmann, Michael Kloepfer, Christoph G. Paulus, Rainer Schröder, Gerhard Werle (Hrsg.): Festschrift 200 Jahre Juristische Fakultät der Humboldt-Universität zu Berlin. Geschichte, Gegenwart und Zukunft. De Gruyter, Berlin/ New York, 2010, ISBN 978-3-89949-629-1, S. 305–326.
- Karl Siegfried Bader: Um eine Berufung Heinrich Brunners nach Zürich. In: ZRG (GA). 95 (1978), 186. és köv. old.
További információk
- Életrajza
- Literaturliste im Online-Katalog der Staatsbibliothek zu Berlin
- Veröffentlichungen von Heinrich Brunner im Opac der Regesta Imperii
