Heidzsó-kjó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japan nara map small.png

Heidzsó-kjó(平城京) Japán fővárosa a késő Nara vagy más néven Tempjó-korszak idején 710-784-ig. Heidzsó-kjó kerületeit a mai Nara foglalja el. Nemcsak az állam központja volt, de az Ázsiát átszelő Selyemút keleti kikötője is. A város építményei közül nyolc napjainkban az UNESCO világörökség listáján is szerepel, "az ősi Nara történelmi műemlékei" néven.

Heidzsó-kjó jellegzetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heijokyo - Map of major buildings.png


A késői Nara-korszak építészetének sok eredménye közül természetesen az új császárváros felépítését kell első helyen említenünk. Gemmei császárnő (元明天皇707-715)áttelepítteti a fővárost Fujivaraból Heidzsó-kjóba. Akárcsak Fudzsivara városánál, Heidzsó-kjó építésekor is a kínai Tang-dinasztia egykori fővárosa, Csangan (mai Hszian) szolgált mintául, amely Saanhszi tartományban a Vei-folyó mellett terül el. A város egész területét sakktáblaszerűen, a négy égtáj felé egyenes vonalban haladó utcákra osztották fel. Az észak-déli irányú, hatvan méter széles főútvonal északi végében állt a császári palota, amely fő- és melléképületeivel egy négyzetkilométeres területet foglalt el. A város hajdani kiterjedése kelet-nyugat irányban 4.2, észak-dél irányban 4.7 kilométer volt, körülbelül feleakkora, mint mintaképe Csangan. Egész területe nem volt beépítve, a négyszögletes térségben nagy szántóföldek maradtak.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új császárvárosban nagy templomegyüttesek épültek fel gyorsan, egymás után. Ehhez hozzájárult, hogy Sómu császár államvallássá tette a buddhizmust és 741-ben megparancsolta, hogy minden tartományban hivatalos templomot kell építeni. Így lett Heidzsó-kjónak a Tódai-dzsi, mely az egyes tartományok templomai fölött álló, legfőbb templom funkcióját töltötte be a főváros északkeleti részében. Más templomokat, ahogyan a Jakusi-dzsit is áttelepítettek, így a fővárosban 720-ban állítólag már 48 templom állt. Néhány buddhista templom Heidzsó-kjóban, melyek a Heidzsó Palotával együtt az UNESCO világörökség listáján is szerepelnek:

A Daibucuden (大仏殿) található Daibucu (大仏), mely a világ legnagyobb bronzból készült Buddha szobra
Tódai-dzsi (東大寺) Daibucuden (大仏殿)
  • Daian-dzsi 大安寺
  • Jakusi-dzzi 薬師寺
  • Kófuku-dzsi 興福寺
  • Gangó-dzsi 元興寺
  • Suzakumon 朱雀門
  • Saidai-dzsi 西大寺
  • Tódai-dzsi 東大寺
  • Daikokuden 大極殿


1300. évforduló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010-ben ünnepelte 1300. évfordulóját az egykori japán főváros, valamint erre az alkalomra készült el a Daikokuden (大極殿) felújítása is. Április 24-től november 7-ig tartott az ünnepi műsor, melynek többek között részét képezte a Hikari no kairó (光の回廊) elnevezésű gyertya és LED fényű díszkivilágítás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]