Jakusidzsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakusidzsi
薬師寺
A Jakusidzsi Aranycsarnoka(kondó)
A Jakusidzsi Aranycsarnoka(kondó)

Település 457 Nisinokjó-csó, Nara, Nara prefektúra
Ország Japán
Irányzat hosszó
Névadó Jakusi buddha
Építési adatok
Építés kezdete 680
Építés befejezése 698
Építtető Temmu császár
Rekonstrukciók évei 1970-es évek
Elhelyezkedése
Jakusidzsi薬師寺 (Japán)
Jakusidzsi薬師寺
Jakusidzsi
薬師寺
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 40′ 06″, k. h. 135° 47′ 04″Koordináták: é. sz. 34° 40′ 06″, k. h. 135° 47′ 04″
A Jakusidzsi
薬師寺 hivatalos honlapja

A Jakusidzsi (japánul: 薬師寺, Hepburn-átírással: Yakushiji) a japán buddhista hosszó szekta egyik főtemploma Narában. A Jakusi Njorainak, a Gyógyítás buddhájának szenteltetett templomot 698 táján fejezték be Aszuka területén, ami a mai Narától délre fekvő Fudzsivara város közelében található. Azonban amikor a főváros Fudzsivarából Heidzsóba, a mai Narába költözött, a Jakusidzsit is átköltöztették az új fővárosba (718). [1]Arról mind a mai napig nincs megegyezés, hogy újjáépítették-e a templomot az eredetihez híven az új helyén, vagy szétszedték, majd újra összeállították, azonban a ránk maradt eredeti keleti-pagoda alapján az első feltevés látszik igaznak.[2]
A Jakusidzsi építtetésének parancsát Temmu császár adta ki 680-ban[3], felesége betegeskedése idején. Ekkoriban még több nagy templom épült fel, amit később, a mai napig is „Nara hét nagy kolostorának” hívnak. Ezek a templomok nem mások, mint maga a Jakusidzsi, a Tódaidzsi, Kófukudzsi, Gangódzsi, Daiandzsi, Szaidaidzsi és a Hórjúdzsi. [4]Ezek a templomok közül a Jakusidzsin kívül a Daiandzsit és Gangódzsit is átköltöztették az új fővárosba.[5] [6]

A Jakusidzsi felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templomegyüttes kivételes módon két pagodával, egy nyugatival és egy keletivel rendelkezik, amik az aranycsarnok (a templomudvar központjában álló épület) két oldalán találhatóak. Ebből levonható az a következtetés, hogy elsődlegesen nem a megszokott ereklyeőrzőként funkcionáltak a pagodák, hanem a dekorativitást hangsúlyozták ki ezzel az érdekes és egyedi lépéssel.
A többi épület, mint a nyugati és keleti pagoda, az aranycsarnok, - amit nemrég egy 7. század végi épület rekonstruált másával helyettesítettek, ami illik a keleti pagoda stílusához[7]- az aula közbülső emeletekkel és emeletközi kis tetőkkel voltak ellátva[8], ezzel többszintesnek láttatva az épületeket, mint amilyenek valójában. Ezáltal viszont az egész templomegyüttes változatos, letisztult, egységes megjelenésű, dekoratív, és igen kifinomult képet mutat. Egyesek szerint pont a különleges megjelenése miatt vihették át az új fővárosba, mert korszakalkotó építészeti stílusa, ami sok szerkezeti és dekoratív részletet tartalmaz, átvezet a korai Nara-korból a késői Nara-korba, a Tempjó korszakba.[9]
Jellegzetessége még a templomegyüttesnek az aranycsarnokban található Jakusi háromság szoborcsoport is, ami még tovább fokozza a templom különlegességét.

Keleti pagoda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templomegyüttesből csak a keleti pagoda az, ami eredetiként maradt ránk. A templom többi része egy 973-ban keletkezett tűzben pusztult el. Azonban a keleti pagoda régi szépségében maradt fenn, és Japán egyik legszebb pagodájának is tartják. Épp ezért hívják sokan a templom ezen részét „megfagyott zenének” is, ami hűen tükrözi azt az eleganciát, amit a pagoda mutat magából.
Az egész korai Nara vagy más néven Hakuhó (Fehér főnix) [10]korszakból csak ez az egyetlen eredeti épület, ami ránk maradt, de egyedüliként is jellegzetesnek mondható. A tulajdonképpeni háromszintes pagoda ötszintesnek tűnik a nagy, emeleti tetők közé betoldott kisebb tetők miatt. Ezek a betoldott emeletek helyén most fehérre vakolt falak láthatóak, eredetileg viszont sűrű rácsozat alkotta őket. Ezen kívül a két felső kisebb tetőnél előépítmény is található.
A legfelső emeletre erősített rudat nem hiába tartják még ma is az egyik legszebbnek, hisz a máig fennmaradt áttört bronzlemezekkel ékesített, táncoló, muzsikáló angyalokat ábrázoló rúd kivételes szépségű.

Jakusi háromsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakusi háromsága

Jakusi Buddhát, a Gyógyítót ábrázolja, akiről maga a templom is el lett nevezve. Mellette Nikkó és Gakkó boszacu, a Nap és Hold bódhiszattvája látható.[11]
Nem tudjuk, hogy mikor keletkezhetett a szoborcsoport, mivel a templom áthelyezése miatt bizonytalan, hogy a költöztetés előtt, vagy után került a szobor a templomba. A becslések szerint, ha a templommal együtt szállították át a szobrokat, akkor 697 körül készíthették, ellenkező esetben 717 és 728 közötti időre datálják a keletkezését. E későbbi állítás azért tűnhet valószínűbbnek, mert a szobor mutatja a kínai plasztika befolyását, ami ebben az időintervallumban érvényesült igazán.
Az alakok elevenebbek, oldottabbak, mivel nincs meg már bennük az a szigorú szimmetrikusság és merevség, ami az Aszuka korszakbeli szobrászatot jellemezte. A szobrok felsőteste itt kissé oldalra fordul, a csípő kissé kiugró, ezzel tovább hangsúlyozva a természetességet, könnyedséget, amit a ruharedőzés még tovább erősít. Mindez megmutatja, hogy az Aszuka korszakhoz képest mennyit fejlődött a plasztikus megformálás, hogy a szobrászat sokkal gazdagabbá, kifejezőbbé vált. [12]



Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nobou 1980.: Itō Nobou, Maeda Taiji, Miyagawa Torao, Yoshizawa Chū: Japán művészet, Budapest, Corvina kiadó, 1980
  • Kidder 1987.: Kidder, Edward: Az ősi Japán, Budapest, Helikon kiadó, 1987
  • Collcutt 1997.: Collcutt, Martin; Jansen, Marius; Isao Kumakura: A japán világ atlasza , Budapest, Helikon kiadó, 1997
  • Jamadzsi 1989.: Jamadzsi Maszanori: Japán, Budapest, Gondolat kiadó, 1989
  • Gy. Horváth 1999.: Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon, Budapest, Corvina kiadó, 1999