Hauser János
| Hauser János | |
| Született | 1891. november 3. Nagykanizsa |
| Elhunyt | 1964. október 28. (72 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (13-1-15/16)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hauser János (Nagykanizsa, 1891. november 3.[2] – Budapest, 1964. október 28.[3][4]) magyar mezőgazdasági mérnök, agronómus, egyetemi tanár. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956).
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Kőszegen, Brassóban és Pancsován végezte el. 1909-ben érettségizett a pancsovai gimnáziumban. 1912-ben a Keszthelyi Gazdasági Akadémián gazda oklevelet szerzett.
1912–1913 között az algyógyi földművesiskola oktatója volt. 1913–1914 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia gyakornoka volt. 1914–1917 között a Debreceni Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékének gyakornoka, 1917–1922 között segédtanára, 1922–1927 között rendkívüli, 1927–1937 között rendes tanára volt. 1919–1922 között a Földművelésügyi Minisztérium Termelési illetve Szakoktatási Főosztálya előadója volt.
1922–1924 között a budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán a növénytermesztés és a mezőgazdasági termelés előadó tanára, valamint az Állatorvosi Főiskolán a mezőgazdasági termelés megbízott előadója is volt.
1924–1937 között a Debreceni Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszék vezetője volt. 1928-ban a budapesti tudományegyetemen közgazdaság-tudományi kar mezőgazdasági osztályán mezőgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1935–1937 között a debreceni dohánytermesztési kísérleti állomás vezetője volt.
1937–1943 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója volt. 1943–1946 között a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola nyilvános rendes tanára volt. 1946–1951 között a Dohányjövedék illetve a Budapesti Dohánybeváltó Nemzeti Vállalat szak-főelőadója volt. 1951–1956 között a Dohánykutató Intézet tudományos munkatársaként dolgozott. 1957-ben nyugdíjba vonult.
Magyarországi ipari növények, elsősorban dohányfajták nemesítésével, tápanyagfelvételének és szárazanyag-tartalmának összehasonlító vizsgálatával foglalkozott.
Családja[szerkesztés]
Szülei: dr. Hauser János jogász, köz- és váltóügyvéd és Eperjessy Jolán voltak. 1923. november 10-én, Budapesten házasságot kötött Holcz Irma Izabellával (1899–1976)[5].[6] Leánya: Hauser Sára, Berek Géza (1921–1996) mezőgazdasági mérnök, kandidátus felesége és Uzoni Károlyné Hauser Kató.
Sírja a Farkasréti temetőben található (13-1-15/16).[7]
Művei[szerkesztés]
- A talajbaktériumok biokémiai működése, tekintettel a növények táplálkozására (Mezőgazdasági Szemle, 1914)
- Cikória jövedelmező termelése (Gazdasági Lapok, 1915. 16.)
- A fehérmustár mint zöldtakarmány (Gazdasági Lapok, 1915. 20.)
- A dohány égőképességének fokozása nemesítéssel (Dohányújság, 1915)
- A foszfortartalmú műtrágyák jelentősége (Gazdasági Lapok, 1921. 46.)
- A fajtanemesítés és vetőmagtermesztés szerepe a többtermelésnél (Tiszántúli Gazdák, 1926)
- Vetés és növényápolás (Budapest, 1926)
- Agrogeológia. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémiai jegyzete (Debrecen, 1926)
- A növénytermesztés körébe vágó kísérletezés lényege, fontossága a gazdasági termelés szemszögéből (A Debreceni Gazdasági Akadémia Évkönyve, 1926/27)
- Összehasonlító csávázási kísérletek tavaszi árpával. – Kísérleti adatok egyes pácolószerek stimuláló hatásához (Növényvédelem, 1927)
- Rostnövénytermelésünk helyzete és fokozásának feltételei (Köztelek, 1927. 19.)
- Adatok a Székács és a hatvani búzák kalászalakjának jellemzéséhez (Mezőgazdasági Kutatások, 1928)
- Viszonosságok a magyar búza szalmájának és kalászának egyes tulajdonságai között (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
- Kísérleti adatok a nemesített magyar búzák fagyállóságának kérdéséhez. – Adatok a magyar búza fejlődéstani és alaktani jellemzéséhez. – Adatok néhány elterjedtebb takarmány-répaféleség növekedésének összehasonlítására (Mezőgazdasági Kutatások, 1930)
- Az Alföld takarmánytermesztésének helyzete. – A takarmánykeverékek jelentősége az Alföldön. – A burgonya okszerű trágyázása. – A csalamádé termesztéséről (Tiszántúli Gazdák, 1930)
- Növénynemesítéstan. I–II. kötet. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémiai jegyzete (Debrecen, 1930–1931)
- A vetés idejének befolyása a zab terméshozamára és minőségére (Mezőgazdaság, 1931)
- A magyar nemesített tavaszi búzafajták összehasonlító vizsgálata (Tiszántúli Gazdák, 1931)
- A búza minőségi tulajdonságai variációs-statisztikai megvilágításban (Mezőgazdasági Kutatások, 1932)
- Biometria. A biológiában alkalmazott variációs-statisztikai módszerek A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia jegyzete (Debrecen, 1932)
- A minőség elbírálása a gyakorlati búzanemesítésnél (Mezőgazdasági Kutatások, 1933)
- A szójabab (Tiszántúli Gazdák, 1934)
- Adatok a csávázószerek csírázást befolyásoló hatásának ismeretéhez (Mezőgazdasági Kutatások, 1934)
- Hazai nemesített tengerifajták csövein végzett korrelatív-variációs vizsgálatok (A Debreceni Gazdasági Akadémia Évkönyve, 1934)
- Öntözési és felültrágyázási kísérlet takarmányrépával (Cukorrépa, 1934)
- Homoktalajaink gazdasági értéke és annak emelése – Adatok a magcsillagfürt termesztéséhez (Mezőgazdasági Közlöny, 1935)
- A termőhely természeti adottságainak befolyása néhány hazai dohányfajta növekedésének a menetére (A Dohánykutató Intézet Évkönyve. Budapest, 1953)
- Műtrágya tavaszi alkalmazása. – A dohány okszerű trágyázása (Dohányipar, 1954)
- A minőségi dohánytermelés alapfeltételei (Dohányipar, 1955)
- Legfontosabb hazai dohányfajtáink fejlődése alatti szárazanyagképzésének és ásványi anyagfelvételének összehasonlító vizsgálata (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1956; kivonatosan: MTA Agrártudományi Osztálya Közleményei, 1958)
- A dohánytermesztés története. – A dohánynövény (Dimitar Atanaszov: A dohány termesztése. Fordította: Unk János. A magyar kiadást szerkesztette és a kiegészítéseket írta; Budapest, 1959)
Díjai[szerkesztés]
- Aranydiploma (1962)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
- ↑ Nagykanizsai római katolikus keresztelési anyakönyv, 587/1891. Familysearch.org
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1132/1964. folyószám alatt.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Felesége gyászjelentése
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 475/1923. folyószám alatt.
- ↑ Hauser János
Források[szerkesztés]
- Névpont.hu
- http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/hauser-janos-1891-1964.pdf
- http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/641/HauserJanos.pdf
- Keszthelyi életrajzi lexikon Archiválva 2022. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Halálhír (Népszabadság, 1964. november 1.)
- Vezér Amália: Hauser János (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. kötet. Szerkesztette: Für Lajos, Pintér János. Budapest, 1987)
- Zalai életrajzi kislexikon. (3. javított és bővített kiadás; Zalaegerszeg, 2005)
- Hauser János (Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. Szerkesztette: Fehér György. 3. átdolgozott és bővített kiadás; Budapest, 2007)
- Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai (Budapest, 2007)
- Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Budapest, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerkesztette: Für Lajos, Pintér János. Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1987-1989.
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerkesztette: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 2. javított, bővített kiadás. Szerkesztette: Bilkei Irén, Kiss Gábor és mások. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1997.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerkesztette: Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor és mások. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.