Határszög (optika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Magic links bot (vitalap | szerkesztései) 2017. augusztus 26., 12:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
A határszög fogalma

A határszög azt határozza meg, hogy a fény egy optikailag sűrűbb közegből egy optikailag ritkább közeg határához érkezve hogyan halad tovább: megtörik, vagy teljes fényvisszaverődés történik.

Értelmezése

Ha a fény az optikailag sűrűbb közegből az optikailag ritkább közeg határfelületéhez érkezve törik meg, akkor α < β, azaz a törési szög nagyobb, mint a beesési szög. Ha növeljük a beesési szöget, a törési szög is nő, mígnem eléri a 90°-ot. Ekkor a fény nem lép be a második közegbe, hanem annak felülete mentén halad tovább. Azt a beesési szöget, amelynél a törési szög β = 90°, határszögnek nevezzük. Jelölése: αh. A határszög értéke a törésmutatóból a Snellius–Descartes-törvény alapján kiszámítható.[1]

[2]

A beesési szög és a határszög nagyságától függően három eset lehetséges:

  • Ha α < αh, a fény belép a második közegbe, megtörik, és a beesési merőlegessel β szöget bezárva halad tovább.
  • Ha α = αh, a fény a két közeg határfelülete mentén halad tovább.
  • Ha α > αh, a fény nem törik meg, hanem teljes egészében visszaverődik. Ezt a jelenséget nevezzük teljes fényvisszaverődésnek vagy totálreflexiónak.

A határszög értéke néhány anyagnál

A nátrium D vonalának hullámhosszánál (λ = 589,3 nm); a ritkább közeg 20 °C-os, 101 325 Pa nyomású levegő.[3]

Anyag αh
etil-alkohol 47° 16'
glicerin 42° 47'
gyémánt 24° 26'
jég, rendes sugár 49° 48'
jég, rendellenes sugár 49° 42'
kősó 40° 21'
kvarc rendes sugár 40° 21'
kvarc rendellenes sugár 40° 04'
mészpát rendes sugár 40° 21'
mészpát rendellenes sugár 40° 04'
üveg (bór-korona, BK–1) 41° 29'
üveg (flint, F–3) 38° 19'
üveg (nehézflint, F–4) 34° 44'
víz 48° 31'

Lásd még

Jegyzetek

  1. ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 11. (ISBN 978-963-19-6321-2), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009.
  2. A képletben az n2,1 az optikailag ritkább (második) közegnek az optikailag sűrűbb (első) közegre vonatkozó törésmutatóját jelenti.
  3. Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok (ISBN 963-19-3506-X), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2004.

Külső hivatkozások