Hasimoto Hakaru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasimoto Hakaru

Hasimoto Hakaru (橋本策, Hepburn-átírással Hakaru Hashimoto) (18811934) japán patológus és sebész volt. Ő írta le először a pajzsmirigy autoimmun eretetű gyulladását. A betegséget róla nevezték el Hashimoto-thyreoiditisnek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasimoto orvoscsaládba született és 22 évesen kezdte el tanulmányait a Kjúsú Egyetem frissen alapított New Medical Schooljában, Fukuokában. Az egyetem befejezése után, 1907-től öt évig dolgozott egy sebészeti osztályon professzor Mijake Hauari vezetése alatt. 1912-ben publikálta[1] felfedezését a Struma lymphomatosáról, a pajzsmirigy strumával és lymphocitás beszűrődéssel járó gyulladásáról, melyhez a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) kapcsolódik. A közleményben Hasimoto leírta a betegség jellegzetes szövettani tulajdonságait. Mivel a cikk egy berlini szakfolyóiratban jelent meg, a felfedezés a kezdetekben Japánban nem keltett visszhangot.

A munka közzététele után Hasimoto három évet Európában (Berlinben, Göttingenben és Londonban) dolgozott és a vesetuberkulózist kutatta. Az első világháború kitörésekor visszautazott Japánba, ahol kiváló hassebészként sikeres karriert futott be. Két további publikációja jelent meg, egy az orbáncról, valamint egy második a mellkas sérüléseiről.

1934-ben, 53 évesen halt meg tífuszban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hashimoto, H. (1912): Zur Kenntnis der lymphomatösen Veränderung der Schilddrüse (Struma lymphomatosa). Archiv für klinische Chirurgie, Berlin 97: 219-248.