Hart háborúja
| Hart háborúja (Hart's War) |
|
| Rendező | Gregory Hoblit |
| Producer | David Foster Gregory Hoblit David Ladd Arnold Rifkin |
| Forgatókönyvíró | Billy Ray Terry George |
| Főszerepben | Bruce Willis Colin Farrell Terrence Howard Cole Hauser Linus Roache |
| Zene | Rachel Portman |
| Operatőr | Alar Kivilo |
| Gyártás | |
| Gyártó | Metro-Goldwyn-Mayer Cheyenne Enterprises David Ladd Films David Foster Productions |
| Nyelv | angol |
| Időtartam | 125 perc |
| Költségvetés | 70 millió dollár[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | |
| Korhatár | |
| Bevétel | |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A Hart háborúja (Hart's War) című 2002-es film John Katzenbach regénye alapján készült, középpontjában egy fiktív második világháborús hadifogolytábor áll. A főszereplő Bruce Willis, a címben azonban Colin Farrell karakterének neve szerepel. A rendezői székben Gregory Hoblit ült, akinek ez a negyedik mozifilmje.
Tartalomjegyzék |
Szereplők [szerkesztés]
| Szereplő | Színész | Magyar hang |
|---|---|---|
| William McNamara ezredes | Bruce Willis | Dörner György |
| Thomas W. Hart főhadnagy | Colin Farrell | Betz István |
| Lincoln A. Scott hadnagy | Terrence Howard | Fesztbaum Béla |
| Vic W. Bedford törzsőrmester | Cole Hauser | |
| Werner Visser ezredes | Marcel Iures | Rosta Sándor |
| Peter A. Ross százados | Linus Roache |
Történet [szerkesztés]
A II. világháborúban Thomas Hart, az Egyesült Államok hadseregének főhadnagya a németek fogságába esik az ardenneki csata folyamán. Fogolytáborba kerül, ahol szociális és fizikai sérelmektől szenvedő hadifoglyokkal találkozik.
Két fekete pilótát hoznak a fehérekkel teli táborba. Egyikük rövidesen gyilkosság áldozatává válik, a másikat pedig egy fehér őrmester meggyilkolásával vádolják meg. William McNamara ezredes a háború előtt joghallgató Hartot jelöli ki a megvádolt pilóta védőjének a hadbíróságon, ahol a német tisztek is együttműködnek. A tárgyalás azonban átverés, melynek célja a figyelemelterelés McNamara szökési tervéről. Mikor a menekülőben lévő katonák elpusztítanak egy közeli lőszerraktárat, az ezredes önként visszatér a táborba, hogy magára vállalja a büntetést. A táborért felelős német tiszt, Visser úgy dönt, nem mészárolja le az ártatlan rabokat.
Három hónappal később a németek megadják magukat a szövetségeseknek. A fogolytábort felszabadítják, s az összes rabot, köztük Hartot, hazaküldik.
Érdekességek [szerkesztés]
- Edward Nortonnal és Tobey Maguire-rel is tárgyalások folytak a Hart szerepére, de végül mindketten visszautasították.[2]
- A filmet Csehországban forgatták, a prágai Barrandov Studiosban.[3]
Referenciák [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos magyar oldal
- Hart háborúja az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A Hart háborúja a Rotten Tomatoes-on – kritikák
- A Hart háborúja a Box Office Mojón – bevételek, statisztikák
- A Hart háborúja a Cinematrixon
- A Hart háborúja a PORT.hu-n

