Hart háborúja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hart háborúja
(Hart's War)
Rendező Gregory Hoblit
Producer David Foster
Gregory Hoblit
David Ladd
Arnold Rifkin
Műfaj filmdráma
háborús film
Forgatókönyvíró Billy Ray
Terry George
Főszerepben Bruce Willis
Colin Farrell
Terrence Howard
Cole Hauser
Linus Roache
Zene Rachel Portman
Operatőr Alar Kivilo
Gyártás
Gyártó Metro-Goldwyn-Mayer
Cheyenne Enterprises
David Ladd Films
David Foster Productions
Nyelv angol
Időtartam 125 perc
Költségvetés 70 millió dollár[1]
Forgalmazás
Forgalmazó USA Metro-Goldwyn-Mayer
magyar InterCom
Bemutató USA 2002. február 15.
magyar 2002. április 18.
Korhatár USA R
magyar 16
Bevétel USA $19 077 641[1]
Earth flag PD.jpg $32 287 044[1]
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Hart háborúja (Hart's War) című 2002-es film John Katzenbach regénye alapján készült, középpontjában egy fiktív második világháborús hadifogolytábor áll. A főszereplő Bruce Willis, a címben azonban Colin Farrell karakterének neve szerepel. A rendezői székben Gregory Hoblit ült, akinek ez a negyedik mozifilmje.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
William McNamara ezredes Bruce Willis Dörner György
Thomas W. Hart főhadnagy Colin Farrell Betz István
Lincoln A. Scott hadnagy Terrence Howard Fesztbaum Béla
Vic W. Bedford törzsőrmester Cole Hauser
Werner Visser ezredes Marcel Iures Rosta Sándor
Peter A. Ross százados Linus Roache

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. világháborúban Thomas Hart, az Egyesült Államok hadseregének főhadnagya a németek fogságába esik az ardenneki csata folyamán. Fogolytáborba kerül, ahol szociális és fizikai sérelmektől szenvedő hadifoglyokkal találkozik.

Két fekete pilótát hoznak a fehérekkel teli táborba. Egyikük rövidesen gyilkosság áldozatává válik, a másikat pedig egy fehér őrmester meggyilkolásával vádolják meg. William McNamara ezredes a háború előtt joghallgató Hartot jelöli ki a megvádolt pilóta védőjének a hadbíróságon, ahol a német tisztek is együttműködnek. A tárgyalás azonban átverés, melynek célja a figyelemelterelés McNamara szökési tervéről. Mikor a menekülőben lévő katonák elpusztítanak egy közeli lőszerraktárat, az ezredes önként visszatér a táborba, hogy magára vállalja a büntetést. A táborért felelős német tiszt, Visser úgy dönt, nem mészárolja le az ártatlan rabokat.

Három hónappal később a németek megadják magukat a szövetségeseknek. A fogolytábort felszabadítják, s az összes rabot, köztük Hartot, hazaküldik.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • film Filmportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap