Ardenneki csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ardenneki csata
Konfliktus Első világháború nyugati frontja
Időpont 1914. augusztus 21. - 1914. augusztus 23.
Helyszín Ardennek
Eredmény Német győzelem
Szemben álló felek
Franciaország Franciaország Német Birodalom Német Birodalom
Parancsnokok
Franciaország Pierre Ruffey
Franciaország Fernand de Langle de Cary
Német Birodalom Albrecht württembergi herceg
Német Birodalom Vilmos német trónörökös
Szemben álló erők
Francia III. hadsereg (168000 ember)
Francia IV. hadsereg (193000 ember)
Német IV. hadsereg (168000 ember)
Német V. hadsereg (200000 ember)
Térkép
Ardenneki csata  (Franciaország)
Ardenneki csata
Ardenneki csata
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 50° 15′, k. h. 5° 40′Koordináták: é. sz. 50° 15′, k. h. 5° 40′

Az ardenneki csata az első világháború egyik ütközete volt, amely 1914 augusztusában zajlott az Ardennekben. A támadás része volt a határ menti csatáknak.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapvető francia háborús stratégiai terv - XVII. terv - szerint az ardenneki csata biztosította Elzász-Lotaringia visszafoglalását északról, melyet a franciák az 1870 és 1871 közt dúló porosz–francia háborúban vesztettek el. A terv szerint a front ezen részén nem kellett jelentősebb ellenállásra számítani, azonban a lotaringiai csata után azt már a francia hadvezetésnek is el kellett ismernie, hogy jelentős német erők várhatók. A délebbi csapatok visszavonulása után, augusztus 20-án este másnapi kezdéssel Joseph Joffre, a francia főparancsnok, elrendelte az ardenneki offenzívát a III. és IV. hadsereg részvételével. Támadási sávjuk 25 mérföld (40 km) szélesen húzodott, s nagyjából 8 mérföld (13 km) mélységű erdőségen kellett áthaladniuk. Azonban a IV. és V. német hadsereg valójában kiegyenlített erőt képviselt a vele szemben álló francia seregekhez képest. A francia lovas felderítés nem jelentette a németek csapatmozgását, viszont a németek repülőikkel folyamatosan figyelték a franciákat, így készen várták a francia rohamokat.

Ütközet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ütközetben mindkét oldalról két hadsereg vett részt: a francia III. (Pierre Ruffey) és IV. (Fernand de Langle de Cary) hadsereg és a német IV. (Albrecht württembergi herceg) és V. (Vilmos német trónörökös) hadsereg. A németek kezdték meg az előrenyomulást az Ardennek erdőségeiben, hogy védelmi állásokat építsenek ki. Vilmos trónörökös Briey közelében, míg Albrecht herceg Neufchâteaunál állította fel csapatait. A francia előrenyomulás célja egyszerű volt: a németek központi állásainak támadása, hogy utat nyissanak az Ardennekben.

Augusztus 21-én került sor az első összecsapásokra. A német gépfegyverek és a francia nehéztüzérség halomra lőtte a rohamozókat. A németek kezdtek taktikai fölénybe kerülni. A német katonák mind támadó, mind védelmi kiképzést is kaptak, míg a franciák csak támadásra voltak specializálva. Augusztus 23-án már nyilvánvaló volt, hogy a francia csapatok nem bírják tartani a heves ellentámadást. Augusztus 25-én azonban a német nyomás teljesen megtörte a franciákat. A francia csapatok visszavonultak a határ mögé és Sedanra és Verdunre támaszkodva szilárd védelmet kezdtek kialakítani. A határ menti csaták közt mindkét félnek itt voltak a legnagyobb veszteségeik.

Következmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendezetlen és váratlan visszavonulás miatt a németek kezére került több fontos vaslelőhely. A francia vezetés a vereséget a stratégia rossz felépítésével és a rossz körülményekkel indolkolta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John Keegan: Az első világháború. (2010) Budapest, Európa Kiadó ISBN 963-07-8896-0
  • Galántai József: Az Első Világháború; Gondolat; Budapest 1988;

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of the Ardennes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.