Hangyál János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hangyál János
Életrajzi adatok
Született1933
Sarkad
Elhunyt2019. december (85-86 évesen)
Ismeretes mintmérnök
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
IskoláiMiskolci Egyetem
Pályafutása
Munkahelyek
Más munkahelyekOrszágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt
Szakmai kitüntetések
Eötvös Loránd-díj (1984)

Hangyál János (Sarkad, 1933. – 2019. december[1]) magyar olajmérnök, 1993-ig az OKGT bányászati igazgatója.

Életútja[szerkesztés]

Körösladányban nőtt fel, ahova szülei másfél éves korában költöztek, édesapja cipész volt, édesanyja háztartásbeli. A körösladányi elemi iskolába járt, a 6. osztály után különbözetivel került polgári iskolába. A gimnáziumot Szeghalmon járta ki, 1952-ben érettségizett jó eredménnyel.[2] Érettségi után erdőmérnöknek és geológusnak jelentkezett, és bár az Állatorvosi Egyetemre hívták be felvételizni, de végül a Miskolci Nehézipari Egyetem Bányamérnöki karára vették fel. Egyetemi tanulmányait Miskolcon kezdte, majd 1954-ben átkerült Sopronba, ahol olajmérnöki diplomavédése 1957. április 26-án volt.[2]1953-tól az OMBKE tagja, 1994–1995 között alelnöke volt. 1969–1974 között Szegeden dolgozott. 1974–1994 között a Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály elnöke volt. 1975-től nyugdíjazásáig, 1993-ig a Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati igazgatója volt.[2] 2000-ig az OKGT tanácsadója is volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Hangyál János – Dr. Dank Viktor – Dr. Kókai János: A szénhidrogén-telepek optimális kutatása és leművelése tervezésének problémái a földtani információszerzés fényében.  

Műsorok[szerkesztés]

Műsorcím Epizódcím Televíziós csatorna Adás napja
Hogy volt?!... Katasztrófák Magyarországon MTV1 2010. október 17.

Díjak és kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]