Haast-féle sas

Haast-féle sas
	Haast-féle sas lecsap két moára
	Természetvédelmi státusz
	Kihalt; Kihalás ideje: 16. század eleje;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Sasformák (Aquilinae);
Nem:	Harpagornis;
Faj:	H. moorei;
Tudományos név
	Harpagornis moorei; (Haast, 1872)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Haast-féle sas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Haast-féle sas témájú médiaállományokat és Haast-féle sas témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 1.) ezen a változaton alapul.

A Haast-féle sas (latin neve Harpagornis moorei, de mivel újabb eredmények alapján a külön nembe sorolása nem indokolt, ezért neve lehet Hieraaetus moorei vagy Aquila moorei is) egy kihalt, hatalmas sas, amely Új-Zéland Déli-szigetén alakult ki a pleisztocén során. Magyar (és angol) nevét felfedezőjéről, Julius von Haastról kapta.

Megjelenése

Hatalmas termetű ragadozó madár lehetett: a hím kb. 9–12 kg, a nőstény pedig kb. 10–15 kg tömegű volt^[1] (nemi kétalakúság); szárnyuk fesztávolsága elérhette a 2,6–3 métert.^[2]^[3] Mérete valószínűleg közel járhatott a repülőképesség felső határához.

Életmódja

Mivel Új-Zéland két szigetén az emlősöket csak fókák és denevérek képviselték, és (a hidasgyíkoktól eltekintve) nagyméretű hüllők sem éltek a szigeteken, így a két sziget szárazföldi gerinceseinek nagy részét a madarak adták. Ezért a Haast-féle sas az ökoszisztéma csúcsragadozója lehetett: a különböző röpképtelen moa-fajokra vadászott a levegőből, és közülük a 200 kg tömegű példányokat is képes volt elejteni.

Kihalása

A faj a maorik betelepedése idején (a 11. század körül) még létezett, de az európaiak megjelenésekor (18. század) már nem: valószínűleg a 15–16. század során pusztulhatott ki. Kihalásának valószínű oka, hogy zsákmányállataikat, a moákat, a maorik túlvadászták.

Rendszertani helye

A faj pontos taxonómiai hovatartozására a közelmúltban DNS-vizsgálatok derítettek fényt; közeli rokona az alig 1 kg tömegű ausztrál törpesas (Hieraaetus morphnoides).

Irodalom

Bunce et al. 2005. Ancient DNA Provides New Insights into the Evolutionary History of New Zealand’s Extinct Giant Eagle, PLoS Biology, 3(1), e9.^{[halott link]}

Jegyzetek

↑ Brathwaite, D. H. (1992. december 1.). „Notes on the weight, flying ability, habitat, and prey of Haast's Eagle (Harpagornis moorei)”. Notornis 39 (4), 239–247. o, Kiadó: Ornithological Society of New Zealand. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
↑ Maas, P.: Recently Extinct Animals - Species Info - Haast's Eagle. The Sixth Extinction. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 19.)
↑ Haast’s eagle

Források

További információk

Képek az interneten a fajról

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Brathwaite-1] Brathwaite, D. H. (1992. december 1.). „Notes on the weight, flying ability, habitat, and prey of Haast's Eagle (Harpagornis moorei)”. Notornis 39 (4), 239–247. o, Kiadó: Ornithological Society of New Zealand. (Hozzáférés: 2014. január 26.)

[2] Maas, P.: Recently Extinct Animals - Species Info - Haast's Eagle. The Sixth Extinction. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 19.)

[3] Haast’s eagle

[1]

[2]

[3]