Haan Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. április 16., 03:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
Haan Antal

Született1827. január 5.
Békéscsaba
Meghalt1888. május 9. (61 évesen)
Capri, Olaszország
Nemzetiségemagyar
Stílusaromantika
A Wikimédia Commons tartalmaz Haan Antal témájú médiaállományokat.

Haan Antal (Békéscsaba, 1827. január 5.Anacapri, Capri, Olaszország, 1888. május 9.) festőművész, Haan Lajos történetíró öccse.

Életpályája

Békéscsabán született, apja Haan János csabai evangélikus lelkész. Elemi iskoláit Békéscsabán végezte, majd Szarvason és az eperjesi kollégiumban tanult.[1] Festészetet a bécsi képzőművészeti akadémián tanult 1845-től. 1848-1849 között őrmesterként harcolt a szabadságharcban, majd a szabadságharc bukása után közlegényként szolgált egy ideig a Habsburg Birodalom seregében.[1] 1849 után kivándorolt Itáliába, majd 1863-tól hazatért Békéscsabára, de egy évtized múlva újra visszatért Olaszországba, és végleg Capri szigetén telepedett le. Vallásos tárgyú képeket, oltárképeket és portréképeket festett. A Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából eredeti méretben lemásolta Raffaello vatikáni Stanza freskóit.

Alkotásai megtalálhatók többek között a Szépművészeti Múzeum, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében is.

Művei

  • IX. Pius pápa portréja, 1857
  • Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez (Pest, 1859 vagy 1860) - bátyjával közösen kiadott könyve
  • Léda a hattyúval, 1861
  • Ujságot olvasó férfi
  • Judit és Holofernész, 1853, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd[2]

Emlékezete

Halála után neve, illetve sírjának helye egy időre feledésbe merült, azonban többek között dr. Bereczky Zsolt kutatásainak köszönhetően életműve ma már újra ismert és elismert.[1][3] Születésének 175. évfordulója tiszteletére a békéscsabai városházán emlékünnepséget rendeztek, illetve emléktáblát avattak a tiszteletére.[4]

Jegyzetek

  1. a b c Haan nyomai Capri szigetén[halott link]
  2. Képzőművészet Magyarországon
  3. Békés megyei hírlap
  4. Csaba első festője. [2005. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 23.)

Források

További információk