HAT–P–2 b
| Magor | |
 | |
| A HAT–P–2 b mérete a Jupiterhez (balra) viszonyítva | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Bakos Gáspár, HATNet |
| Felfedezés ideje | 2007. május 2. |
| Központi csillag | |
| Csillag | HD 147506 |
| Csillagkép | Hercules |
| Rektaszcenzió | 16h 20m 36s |
| Deklináció | +41° 02′ 53″ |
| Színkép | F8V |
| Pályaadatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Fél nagytengely | 0,0685 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,520±0,010 |
| Orbitális periódus | igen |
| Sziderikus keringési idő | 5,63341 ± 0,00013 nap |
| Inklináció | 90 ± 0,8° |
| Központi égitest | Hunor |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos sugár | 0,982 +0,038-0,105 RJ |
| Tömeg | 9,04±0,50 MJ |
| Átlagos sűrűség | 11900 kg/m³ |
| Felszíni gravitáció | 242,7 m/s² |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A HAT–P–2 b vagy Magor, magyar felfedezésű exobolygó, melyet a Bakos Gáspár által üzemeltetett HATNet távcsőrendszerrel fedeztek fel 2007-ben. 8,17 jupitertömegű bolygó, a HD 147506 – 2019-től Hunor nevű – csillagot 5,63 nap alatt kerüli meg, ezzel a leghosszabb keringési idejű fedési exobolygók között van. Pályája rendkívül elnyúlt, 5-15 millió km közötti. A rendszerben más bolygók is lehetnek.[1]
Elnevezése[szerkesztés]
Ahogy az exobolygók egyik fejezetében olvashatjuk, ezek az objektumok alapesetben nem kapnak egyedi nevet, csak katalógusszámot. Ez alól 2019-ben kivételt tett a Nemzetközi Csillagászati Unió, fennállásának 100. évfordulója alkalmából. 113 ország egy-egy – szabad szemmel nem, de kis távcsővel már látható – csillagának és a körülötte keringő, ismert bolygójának nevére tehetett javaslatot.[2] Hazánkban a csillagászat.hu internetes honlapon bárki beküldhette ötletét 2019 nyarán. A beérkezett másfélszáz javaslatot ötfős csillagászati és nyelvtudományi szakértőkből álló bizottság bírálta el, majd újabb szavazást követően a csillagra a Hunor, bolygójára a Magor nevet továbbították az IAU-nak, amely azt 2019. december 17-én hivatalossá tette. A Hunor és Magor nevet elsőként Becz Miklós budapesti tanár és amatőrcsillagász javasolta, de mások is.[3]
A 113 országból Magyarországon kívül további tizenhárom adott nevet HATNet program során felfedezett exobolygóknak, amelyek felsorolása ott tekinthető meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A "leg"-ek exobolygója – újabb magyar felfedezés! Archiválva 2009. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Szerző: Szulágyi Judit
- ↑ Archivált másolat. [2020. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
- ↑ „Meteor”, Budapest L. (2), 4. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X.
