Ugrás a tartalomhoz

Gyűrűscsőrű sirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 21:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Gyűrűscsőrű sirály
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. delawarensis
Tudományos név
Larus delawarensis
(Ord, 1815)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyűrűscsőrű sirály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűscsőrű sirály témájú médiaállományokat és Gyűrűscsőrű sirály témájú kategóriát.

A gyűrűscsőrű sirály (Larus delawarensis) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Észak-Amerika északi részén költ, telelni délebbre költözik, eljut Közép-Amerikába, a Bahama-szigetekre és az Antillákra is.

Megjelenése

Testhossza 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-150 centiméter, testtömege 360-400 gramm. Csőrén jellegzetes fekete gyűrű található. A felnőtt példány szárnyai szürkék, farka fekete, a tollazata többi része fehér. A fiatalok barna színűek.

Kifejlett ...
és egy fiatal példány

Életmódja

Rovarokkal és gerinctelenekkel táplálkozik, de a döghúst is megeszi.

Repülés
és leszállás közben

Szaporodása

Évente egyszer növényi anyagokból a talajra készített kezdetleges fészkét. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 24-28 napig kotlik. A fiókák fél fészekhagyók.

A Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon alkalmi vendég, rendkívül ritka kóborló.

Források

További információk