Gyapjasollós rák
Gyapjasollós rák | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hím példány
| ||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Eriocheir sinensis H. Milne Edwards, 1853 | ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Gyapjasollós rák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjasollós rák témájú médiaállományokat és Gyapjasollós rák témájú kategóriát. |
A gyapjasollós rák (Eriocheir sinensis) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Varunidae családjába tartozó faj.
Előfordulása
A gyapjasollós rák eredetileg a Kínai-alföldön honos. Folyamokban, tehát édesvízben él, szaporodáskor azonban a tengerbe vonul. A század elején, valószínűleg a hajók egyensúlyának biztosítására felvett, úgynevezett ballasztvízzel Európába is behurcolták, és azóta az Északi-tenger és a Balti-tenger partvidékének folyótorkolataiban, valamint az Atlanti-óceánban, dél felé egészen a La Manche csatorna partjáig elterjedt. A nagy folyórendszerekben helyenként 700 kilométerig is felvándorolt a kontinens belseje felé.
Megjelenése
A hím állat ollós lábainak utolsó ízét tömött, gyapjas prém borítja, és az emiatt hatalmasnak tűnik. Járólábainak élei finoman szőrösek. A 7 centiméter hosszú fejtor kétszer fogazott homlokszegélyt visel, elülső oldalai pedig négyszer fogazott szélűek. Színe olajbarna, sötétebb pettyekkel, az ollószárak fehéresek.
Életmódja
A gyapjasollós rák apály idején és napközben maga ásta járatba húzódik vissza a parti sávban, amelyből éjszaka indul zsákmányszerző útjára.
Képek
-
Döglött gyapjasollós rák felülről
-
és alulról
-
Begyűjtött példányok Anglia partjainál
Források
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Tízlábú rákok
- Rákfajok
- Az Atlanti-óceán ízeltlábúi
- Az Északi-tenger ízeltlábúi
- A Balti-tenger ízeltlábúi
- Észak-Korea ízeltlábúi
- Dél-Korea ízeltlábúi
- Kína ízeltlábúi
- Norvégia ízeltlábúi
- Svédország ízeltlábúi
- Dánia ízeltlábúi
- Németország ízeltlábúi
- Hollandia ízeltlábúi
- Belgium rákjai
- Franciaország ízeltlábúi
- Az Egyesült Királyság ízeltlábúi
- Írország ízeltlábúi
- Finnország ízeltlábúi
- Fehéroroszország ízeltlábúi
- Lengyelország ízeltlábúi
- Észtország ízeltlábúi
- Lettország ízeltlábúi
- Litvánia ízeltlábúi
- Oroszország ízeltlábúi
- Kanada ízeltlábúi
- Az USA ízeltlábúi
- Inváziós fajok