Gyöngyös tinamu
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(15953728501)_2.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Eudromia elegans Saint-Hilaire, 1832 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyöngyös tinamu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös tinamu témájú médiaállományokat és Gyöngyös tinamu témájú kategóriát. |
A gyöngyös tinamu (Eudromia elegans) madarak osztályába és a tinamualakúak (Tinamiformes) rendjébe, ezen belül a tinamufélék (Tinamidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Isidore Geoffroy Saint-Hilaire francia zoológus írta le 1832-ben.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Eudromia elegans albida (Wetmore, 1921) - Argentína nyugati száraz szavannáin
- Eudromia elegans devia Conover, 1950
- Eudromia elegans elegans I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1832
- Eudromia elegans intermedia (Dabbene & Lillo, 1913)
- Eudromia elegans magnistriata Olrog, 1959
- Eudromia elegans multiguttata Conover, 1950
- Eudromia elegans numida Banks, 1977
- Eudromia elegans patagonica Conover, 1950
- Eudromia elegans riojana Olrog, 1959
- Eudromia elegans wetmorei Banks, 1977[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Argentína, Bolívia és Chile területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, szavannák és cserjések, valamint legelők és szántóföldek. Állandó, nem vonuló madár.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 41 centiméter, testtömege 400-800 gramm.[5] Karcsú nyaka, kicsi feje és súlyos teste van. Tollruhája beleolvad a környezetébe. Feje tetején egy bóbita található.
 |
 |
Életmódja[szerkesztés]
Lehullott gyümölcsökkel, magvakkal, esetenként rovarokkal táplálkozik. Rossz repülő, veszély esetén inkább a talajon fut el.
Szaporodása[szerkesztés]
Az ivarérettséget 8 hónapos korban éri el. A költési időszak szeptembertől márciusig tart. Bokrok közelében lévő, földi mélyedésbe készíti fészkét. A fészekben 5-7 fényes, zöld tojás található. A fiókák 22-24 nap után kelnek ki. A tojásokon a hím kotlik, a kikelés után a fészekhagyó fiókák azonnal követik a hím madarat.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
