Guantanamera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Guantanamera talán a legismertebb kubai dallam. Eredeti címe: Guajira Guantanamera, magyarul: guantanamói parasztlány. Műfaja: guajira-son.

Születése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dallamot a hagyomány szerint a kubai CMQ rádió egy fura figurája, Joséito Fernández "komponálta" 1928-ban, aki a napi híreket rendszeresen általa improvizált dalokkal kommentálta. Ezt sokan kétségbe vonják, azt állítva, hogy ebben az időben a dal Guantánamoban már széles körben ismert volt. Egy vélekedés szerint eredeti szerzője az "El Diablo" becenévre hallgató híres son-zenész, Herminio García Wilson, aki a "La Castellana" nevű kocsmában rögtönözte a dalt egy arra járó széplánnyal történt évődő szóváltás hatására. Felmerült még Ramón Espígul komikus-színész szerzősége is. A zenetudósok szerint viszont a dallam előképe már a 19. században létezett, egy pasacallo formájában. Ami tény, hogy a 30-as évektől már sokféle, jellemzően pikáns, sikamlós szöveggel énekelték, mindig ugyanazzal a refrénnel: "guantanamera, guajira guantanamera".

Joséito Fernández játszotta először hanglemezre 1940-ben, A mi madre (Anyámnak) címmel, guajira guantanamera alcímmel.

Egyszerű versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban Julián Orbón (1925-1991) zeneszerző egy José Martí (a kubaiak Petőfije) által 1891-ben írt versciklus, az Egyszerű versek egyes strófáit énekelte a dallamára, az eredeti refrén meghagyásával. Ennek magyar fordítása a dal általunk is ismert szövege.

Yo soy un hombre sincero
De donde crece la palma.
Y antes de morirme quiero
Echar mis versos del alma.
Guantanamera, guajira guantanamera
Egyenes derékkal jöttem
Onnan, hol nőnek a pálmák.
Mielőtt meghalok, lelkem
Versekben osztja el álmát.
Guantanamera, guajira guantanamera

A világhír felé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1961-ben Leo Brouwer (1939) gitáros és zeneszerző kezdte játszani az "új" szöveggel és tette népszerűvé Kubában. 1966-ban Pete Seeger (1919) folk-énekes és politikai aktivista Hector Angulo, Fidel Castro közeli barátja révén szerzett tudomást a dalról, és a Newporti folk-fesztiválon előadta Guantanamera címen. Innen indult világhódító útjára. José Martí egyszerű szépségű strófái szinte semmilyen közvetlen forradalmi vagy hazafias utalást nem tartalmaztak, de a kubai forradalom és az 1960-as évek diákmozgalmainak kontextusába helyezve a dal mozgósító erejűvé, egyfajta zenei ikonná vált. A The Sandpipers, Joan Baez, Tito Puente, José Feliciano, később Julio Iglesias, sőt a hip-hop zenész Wyclef Jean is műsorára tűzte. A Die Toten Hosen Dél-Amerikai koncert turnéjuk nagy meglepetése volt, amikor az első Buenos-Aires-i koncertjükön előadták. Szövegét a világ 40 nyelvére lefordították.

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-es évektől a magyar ifjúsági és KISZ-rendezvények, táborok eleinte inkább megtűrt, mint támogatott tábortűz-dalocskája, majd a vendéglátóipari zenészek egyik kötelező vizsga- és repertoárdarabja volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap