Girolamo Fracastoro
| Girolamo Fracastoro | |
 | |
| Tiziano Vecellio: Girolamo Fracastoro portréja 1528 körül | |
| Született | 1478 Verona |
| Elhunyt | 1553. augusztus 6. Verona |
| Állampolgársága | velencei |
| Nemzetisége | olasz |
| Foglalkozása | orvos, költő, humanista, természettudós |
| Iskolái | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Girolamo Fracastoro témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Girolamo Fracastoro (Verona, 1478 – Verona, 1553. augusztus 6.) olasz orvos, költő, humanista és természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé.
Élete[szerkesztés]
Gazdag veronai családba született. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult. Itt találkozott Kopernikusszal is.[2] Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. Fracastoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
Tudományos munkája[szerkesztés]
Orvostudomány[szerkesztés]
Legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták.
A szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozta meg: közvetlen, közvetett és távolsági módon.
Csillagászat[szerkesztés]
Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességét is. Sokan Fracastorónak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, ami által nagyobb képeket kapott.
Művei[szerkesztés]
- 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
- 1534: Di Vini Temperatura
- 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
- 1538: Homocentrica
- 1539: Syphilis sive de morbo gallico
- 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
Magyarul[szerkesztés]
- Fracastoro Jeromos tankölteménye a francia kórságról; ford., bev., jegyz. Szatmári Imre; Franklin Ny., Budapest, 1909
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Radu Iftimovici Istoria universală a medicinei și farmaciei, i. m. 243-244. o.
- ↑ Girolamo Fracastoro, Encyclopedia Britannica.
Források[szerkesztés]
- Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0
- Encyclopædia BritannicaDe contagione et contagiosis morbis (angolul) (Hozzáférés: 2017. november 25.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Girolamo Fracastoro című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Hieronymus Fracastorius (angolul)
- Művei latinul (latin)
- Kivonatok Syphilis sive Morbus Gallicus c. művéből (angolul)
- Művei (németül)
- Syphilis c. művének francia fordítása (franciául)
- Fracastoróhoz köthető helyek, műemlékek (angolul)
