Girolamo Fracastoro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Girolamo Fracastoro
Tiziano Vecellio: Girolamo Fracastoro portréja 1528 körül
Tiziano Vecellio: Girolamo Fracastoro portréja 1528 körül
Született1478
Verona
Elhunyt1553. augusztus 6.
Verona
Állampolgárságavelencei
Nemzetiségeolasz
Foglalkozásaorvos, költő, humanista, természettudós
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Girolamo Fracastoro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Girolamo Fracastoro (Verona, 1478 – Verona, 1553. augusztus 6.) olasz orvos, költő, humanista és természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé.

Élete[szerkesztés]

Gazdag veronai családba született. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult. Itt találkozott Kopernikusszal is.[2] Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. Fracastoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.

Tudományos munkája[szerkesztés]

Orvostudomány[szerkesztés]

Legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták.

A szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozta meg: közvetlen, közvetett és távolsági módon.

Csillagászat[szerkesztés]

Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességét is. Sokan Fracastorónak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, ami által nagyobb képeket kapott.

Művei[szerkesztés]

Poemata omnia, 1718
  • 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
  • 1534: Di Vini Temperatura
  • 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
  • 1538: Homocentrica
  • 1539: Syphilis sive de morbo gallico
  • 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione

Magyarul[szerkesztés]

  • Fracastoro Jeromos tankölteménye a francia kórságról; ford., bev., jegyz. Szatmári Imre; Franklin Ny., Budapest, 1909

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Radu Iftimovici Istoria universală a medicinei și farmaciei, i. m. 243-244. o.
  2. Girolamo Fracastoro, Encyclopedia Britannica.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Girolamo Fracastoro című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]