Gerő Attila
| Gerő Attila | |
| Született | Guttmann Ármin 1870. június 3. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1916. október 8. (46 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Cserhalmi Irén (–1908) |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (9. parcella, 11. sor, 37. sírhely) |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Gerő Attila témában. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerő Attila, 1897-ig Guttmann Ármin[1] (Nagyvárad, 1870. június 3. – Budapest, 1916. október 8.[2]) író, költő, újságíró, műfordító.
Élete
Erdélyi zsidó családban született, Guttmann Vilmos kereskedő és Fischmann Janka gyermeke volt. Szülővárosában és Bécsben tanult, újságírói pályáját a Nagyvárad-nál kezdte, majd a fővárosi napilapokban és az Egyenlőségben folytatta. Lefordította Émile Zola Pascal orvos-át és az A három város-t, továbbá Alphonse Daudet és Richard Voss több regényét is, részben nejével, Cserhalmi Irén írónővel. Szerkesztette a Külföld, Hasznos Tanácsadó és a Család című szépirodalmi lapokat.
Önállóan megjelent kötetei
- Pálmák (versek, 1892)
- Mámor (versek, 1905)
- Szerelmes zsoltárok (versek, 1906)
Második házastársa Beck Leopoldina (1870–1936)[3] volt, akivel 1912. július 31-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Belügyminisztérium 1897. évi 77478. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 9. oldal 17. sor.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 454/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Gerő Attiláné Beck Leopoldina halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 444/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 669/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 310. o. Online elérés
- Petőfi Irodalmi Múzeum - Gerő Attila
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
