Gergely Márta
| Gergely Márta | |
| Született | Lusztig Márta 1913. március 28.[1] Barcs |
| Elhunyt | 1973. május 22. (60 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Korein Andor (h. 1951–1973) |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (D-251. fülke)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korein Andorné Gergely Márta (eredeti neve: Lusztig Márta) (írói álnevei: Borbás György, Kevély Mihály) (Barcs, 1913. március 28.[5] – Budapest, 1973. május 22.)[6] magyar író, ifjúsági író, szerkesztő.
Életpályája[szerkesztés]
Lusztig Adolf vendéglős és Neufeld Ilona gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait Pécsett kezdte meg, de Ady Endre költészetének propagálása miatt eltávolították onnan. 1931-ben a fővárosba költözött, s az óbudai Goldberger Gyár szövőnője lett. 1934-ben Salakmosó című regényével megnyerte a Mikszáth regénypályázatot. Műveit a Népszava, Magyar Hírlap és az Új Idők közölte. A második világháborút követően az ifjúsági irodalommal foglalkozott. 1949–1956 között a Pajtás, 1956-tól 1968-ig a Kisdobos című gyermekújság szerkesztője volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található.[7]
Művei[szerkesztés]
- A salakmosó (regény, 1934)
- Én, Máthé Erzsébet (regény, 1935)
- Szolgálni jobb (regény, 1936)
- Igazi, jó reklám (regény, 1937)
- Pillanatnyi elmezavar (regény, 1937)
- A szerelem gyermeke (regény, 1937)
- Tízéves találkozó (regény, 1937)
- "Elveszett egy drótszőrű" (regény, 1938)
- A házasság nem főnyeremény (regény, 1938)
- Koller úr válni akar (regény, 1938)
- Nem minden a diploma (regény, 1938)
- Téves kapcsolás (regény, 1938)
- Vígan megyünk tönkre (regény, 1938)
- Amit szabad Jupiternek (regény, 1939)
- Apám barátnője (regény, 1939)
- Éva betörőt fog (regény, 1939)
- Ember és úriember (regény, 1939)
- Gólyamese (regény, 1939)
- A gyilkosság árnyékában (regény, 1939)
- A gyilkosságra születni kell (regény, 1939)
- A megvásárolt ember (regény, 1939)
- Őstehetség kerestetik (regény, 1939)
- Szmokingban, mezítláb (regény, 1939)
- Anyakönyvi kivonat (regény, 1940)
- Beismerő vallomás (regény, 1940)
- Csak egy kislány (regény, 1940)
- A házmester beleszól (regény, 1940)
- Kettő szoba, hall (regény, 1940)
- A megbízható ember (regény, 1940)
- Milliós örökség (regény, 1940)
- Rossz pénz nem vész el (regény, 1940)
- Vasúti ismeretség (regény, 1940)
- Amiről nem szokás beszélni (regény, 1941)
- Az egyetlen tanú (regény, 1941)
- Az egyiknek sikerül (regény, 1941)
- Egyikünk fölösleges (regény, 1941)
- Félvér (regény, 1941)
- Földi paradicsom (regény, 1941)
- Jót akartam (regény, 1941)
- Magyarázni nem lehet (regény, 1941)
- Második nemzedék (regény, 1941)
- Miska és Mihály (regény, 1941)
- Vér nem válik vízzé (regény, 1941)
- 3 hamis tanú (regény, 1942)
- A szélhámos fia (regény, 1942)
- Az utolsó alkalom (regény, 1942)
- Az amerikai nagynéni (regény, 1942)
- Haragszom rád! (regény, 1943)
- Kassai gyors (regény, 1943)
- Miss Nihil (regény, 1943)
- A műtét sikerült (regény, 1943)
- Öt év próbaidő (regény, 1943)
- Szemtől-szembe (regény, 1943)
- Pénteken kezdődött (regény, 1943)
- Az egyetlen (regény, 1944)
- Apja lánya (kisregény, 1946)
- Meteor (regény, 1948)
- Zebulonból mackó lesz. Mackó bácsi legújabb utazása (mese, 1948)
- Karácsonyi segély (regény, 1950)
- Ne ölj (elbeszélés, 1950)
- Pattintó Antal (kisregény, 1950)
- Gyárváros, előre (ifjúsági regény, 1950)
- A mi tanítónk (ifjúsági regény, 1951)
- Úttörőbarátság (színmű, 1952)
- Elisa Branco kiáltása (elbeszélés, 1953)
- Kicsi a bors (ifjúsági regény, 1956)
- Az örökös (regény, 1957)
- Szöszi (ifjúsági regény, 1958)
- A mi lányunk (ifjúsági regény, 1959)
- Házasságból elégséges (regény, 1960)
- A füstréti Madonna (regény, 1962)
- Iskolatársak (ifjúsági regény, 1963)
- U-gu (gyermekregény, 1963)
- Sanyi (ifjúsági regény, 1966)
- Sárfényes (regény, 1966)
- Többsincs osztály (regény, 1968)
- Nehéz egyetem (regény, 1969)
- Teréz, a kedves halhatatlan (Brunszvik Teréz életregénye, 1972)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Mikszáth-díj (1934)
- Magyar Népköztársasági Érdemérem (1951)[8]
- József Attila-díj (1951, 1958)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1971)[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05170.htm, Gergely Márta, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a barcsi polgári születési akv. 78/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi állami halotti akv. 1662/1973. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ A Farkasréti temető 2003-ban
- ↑ Magyar Közlöny, 1951. november 7. (158. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1971. június 2. (40. szám)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Fényképe a Sulinet Tudásbázisában
- Fotók az europeana.eu oldalon
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.
