Geőcze Sarolta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Geőcze Sarolta
Született1862. december 27.
Bacskó
Elhunyt1928. szeptember 23. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiGeőcze Bertalan, Berta Erzsébet
Foglalkozásaiskolaigazgató, szakíró, szociológus, pedagógus
Tisztségeiskolaigazgató
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Szendrői Geőcze Sarolta, Charlotte de Geöcze (Bacskó, 1862. december 27. – Budapest, Józsefváros, 1928. szeptember 23.)[2] tanítónőképezdei főigazgató, pedagógiai szakíró, szociológus, keresztényszocialista ideológus.

Élete[szerkesztés]

Geőcze Bertalan ügyvéd és felsőőri Berta Erzsébet lánya. Édesanyja halála (1869) után két évre Pestre vitték tanulni; majd otthon nevelkedett. 1882-ben a budai elemi iskolába, 1883-ban a budapesti polgári iskolába járt. 1886-ban a brassói állami polgári leányiskolához nevezték ki, 1888-ban az iskola vezetője lett. 1892-ben megbízták a komáromi állami polgári leányiskola szervezésével, melynek igazgatója is lett. 1898-ban a fővárosba helyezték át, itt először a II. kerületi tanítóképzőben, később pedig a VI. kerületi Erzsébet nőiskolában oktatott. 1907-ben kinevezték a II. kerületi tanítóképző igazgatójává, 1916-ban innen ment nyugdíjba, mint címzetes főigazgató. Halálát fehérvérűség és szívgyengeség okozta.

Munkássága[szerkesztés]

Programmértekezései a brassói állami polg. leányiskola Értesítőjében (1888. Az egészségtani oktatás a leányiskolában, 1891. Visszapillantás a brassói áll. p. leányiskola 10 éves multjára), a komáromi áll. p. leányiskola Értesítőjében (1893. A komáromi áll. p. leányiskola keletkezése), cikkei a Pesti Naplóban (1888. Sinaia), a Magyar Szalonban (1888. IX. Hogy támad a népdal?), a Borsszem Jankóban (1889-93. apró közlemények: Sanyaró Vendel, Czenczi-néni stb.), az Egészségben (1889. Levél Trefort miniszterhez), az Iskola és a Szülőházban (1890. Mi az oka annak, hogy az itteni gyermekek nyelvérzéke oly feltünően fejletlen, és mi módon lehetne e bajon segíteni), a Nemzeti Nőnevelésben (1890. Népköltési gyűjtemények az iskolában), a Természettudományi Közlönyben (1890-92. 1894. fordítások Tarde, Abel, Berthelot, Brückner és Varigny után), a Brassó c. lapban (1880-91. A Mária-Dorothea egyesület sat.), a Budapesti Hírlapban (1890. 129. sz. Fazekas Mihály és Ludas Matyija, 1891. 323. sz. A hegyek története, 290. sz. Magyarország madárvilága, 364. sz. Washington Jrwing, 1893. Társadalom és nőnevelés) a Kis Lapban (1890. mesék, allegóriák), a Fővárosi Lapokban (1890. Uj Paraenézis), a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1892. Természettudomány és társadalom), a Magyar Paedagógiában (1892. A leányok középfokú oktatásáról, 1894. Egy kitünő francia ifjúsági irat), az Ungban (1893. 17. sz. Magyarország mai társadalmi viszonyai és a nőnevelés), a Hazánkban (1894. Az élet művészete, Egy kis programm, Izlés, divat.)

Művei[szerkesztés]

  • Számtani ismeretek a nőnevelés szolgálatában (Bp., 1893);
  • Művészet és természet. Victor Cherbuliez, ford. Geőcze S. (Bp., 1893);
  • Velencze kövei. John Ruskin, ford. Geőcze S. (Bp., 1896);
  • Tanulmányok a magyar társadalom életéből (Bp., 1896);
  • A dolgozó Olaszország (Bp., 1902);
  • Ruskin élete és tanítása (Bp., 1903);
  • A munkásviszonyok reformja. A tiszamenti jobbágy. Frédéric Le Play, ford. Geőcze S. (Bp., 1903);
  • Társadalmi evolúczió. Benjamin Kidd, ford. Geőcze S. (Bp., 1905);
  • Az eladósodott ország (Bp., 1907);
  • A világháború és az új élet (Bp., 1918);
  • Szociológia, különös tekintettel a társadalmi élet etikájára (Bp., 1921);
  • Szociológia etikai alapon (Bp., 1922).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Geőcze Sarolta. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 4.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Baska Gabriella – Nagy Mária – Szabolcs Éva: Magyar tanító, 1901. Iskolakultúra-könyvek 9. Iskolakultúra, Pécs, 2001.

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.
  • Geőcze Sarolta művei az interneten. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma. mtdaportal.extra.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 4.)
  • Geőcze Sarolta. A Magyar Pedagógiai Társaság honlapja. pedagogiai-tarsasag.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Geőcze_Sarolta&oldid=26760106”